Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megújult a dobogókői Nimród Szálloda. Mint azt Lőrincz László igazgató a NAPI Gazdaságnak elmondta: a mintegy 50 millió forintos beruházás során az épület harmadik szintjén 17 négyágyas apartmanszobát alakítottak ki. A háromcsillagos szálloda így 93 szobában összesen 200 vendéget tud fogadni. A beruházás során felújították a fűtésrendszert is. A cél az volt, hogy a komolyabb forgalmat hozó konferenciaturizmus mellett színvonalas pihenőhelyet hozzanak létre az ide kirándulók számára is. A konferenciaturizmus ugyanakkor továbbra is fontos szerepet játszik a Nimród életében: a szálloda azon kevesek közé tartozik, amelynek termei akár 500 fős rendezvényt is be tudnak fogadni. Lőrincz szerint ekkora vendégsereg elszállásolása sem okozhat gondot, mert Dobogókő további szállodái is vendégül tudják látni az idelátogatókat.
Az igazi vonzerő persze az lenne – mondja a Dobogókőért Alapítvány főszervezői posztját is betöltő igazgató –, ha a Budapesttől 40 kilométerre lévő üdülőhely télen-nyáron tartalmas programokat tudna kínálni. A nyári turistaforgalom döntően a természetjárókra korlátozódik, a közelben van például a Rám-szakadék, míg a téli hasznosításhoz egyértelműen a dobogókői sípálya fejlesztésére lenne szükség. Az alapítványnak kész terve van erre, amelyet azonban költségigénye miatt mindenképp több lépésben kell majd megvalósítani. Az egyik legfőbb gond a viszonylag kicsi pályarendszer, ám Lőrincz szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park a jelek szerint hajlandó engedélyt adni a bővítésre vagy legalább a már meglévő sípálya szélesítésére.
Az már bizonyos, hogy az idén a pálya tetejére már felszerelnek egy hóágyút, s folyamatban van egy hótaposó gép beszerzése is. Ez ugyanakkor csak „felületi kezelés” – ahhoz, hogy hosszú időn keresztül használható legyen a pálya, a teljes területen ki kellene építeni a hóágyút, ezt viszont Dobogókő vízhálózatából nem lehetne táplálni. A megoldás a pálya aljánál lévő patakból történő víztáplálás lehetne – ehhez azonban egy völgyzáró gát szükséges, ráadásul korántsem bizonyos, hogy megfelelő nagyságú a vízbázis. A másik megoldás szerint a Dunából nyernék a vizet, amely csövön jutna fel a hegytetőre. A beruházás költsége – a szükséges villanyszerelési munkálatokkal együtt – megközelíti a 200 millió forintot. Lőrincz szerint ugyanakkor ez utóbbi beruházást össze lehetne kötni a pilisszentkereszti önkormányzat – ide tartozik jelenleg Dobogókő is – azon tervével, amely szerint Dömösről libegő szállítaná fel a látogatókat a hegyre. Dömösön ezzel párhuzamosan sportcélú fejlesztések (például golfpálya építése) kezdődhetnének.
A rentábilis működtetéshez egy új felvonóra is szükség lenne, amely a pálya hóágyúzott részén épülhetne meg. A jelenleg óránként mindössze 250 főt szállítani képes lift helyett minimum 1000-1500-as kapacitásúra volna szükség ahhoz, hogy a budapestiek számára vonzó gyakorló síterület legyen Dobogókő. Az anyagi források előteremtése ma még kérdéses, bár a helyi vendéglátó-ipari vállalkozók már kezdik felismerni az összefogás szükségességét, ám a beruházás csak további vállalkozások bekapcsolódásával valósulhat meg. Az alapítvány ugyanakkor turisztikai célú fejlesztési pályázatokon szerzett pénzekre is számít.
