Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén drágultak azok az állami kamattámogatásos beruházási hitelek, amelyeket lakásépítéshez vehetnek fel a vállalkozók. Míg tavaly az akkor hatályos két kormányrendelet támogatási rendszere, illetve a beépített kamatplafon miatt az egész évben nem lépte át a 6 százalékot (sőt egyes ügyletek esetében ez alatt volt), addig idén januárban a kamat és a kezelési költség együttes mértéke az évente változó kamatozású hitelek esetében 8,61 százalékra nőtt, majd e hitel februártól érvényes díja például 9,21 százalék lett a Raiffeisen Bankban, s a CIB Bank is 8-9 százalékos év eleji kamatokról tájékoztatta lapunkat. (A bankok egyébként ritkán kínálnak ötévente változó kamatozású hiteleket.) Ez a havonta mozgó kamatplafon egyben az ügyfél számára megállapítható kamat és kezelési költség maximális mértéke. Mindkét bank jelezte azonban, hogy a hitelek végleges kamata természetesen továbbra is az ügyfelekkel folytatott egyedi tárgyalások eredményeként alakul ki. Az állami kamattámogatást mindig az elmúlt három havi állampapír-referenciahozamok alapján számítják ki, s mivel az decemberig növekedett, a kamatok még márciusban is nőnek majd és a lehívható állami támogatás is nagyobb lesz, vagyis az állam költségei is nőnek. A drágulás oka egyszerűen az állami kamattámogatás karácsony előtti módosításában keresendő, mint azt lapunk már decemberben előre jelezte (NAPI Gazdaság, 2003. december 15., 5. oldal).
A magas kamatkörnyezet - kezdve a 12,5 százalékos jegybanki alapkamattal - pedig még markánsabbá tette a hitel kamatának növekedését, ami - persze szelídebb mértékben - akkor is bekövetkezett volna, ha a kamatok a 2003. nyár közepi szinten lennének. Természetesen ha a kamatkörnyezet tovább nő, akkor a hitelek automatikusan drágulnak, illetve ha majd csökken a kamatkörnyezet, automatikusan olcsóbbá válnak a hitelek is, valamint kisebb lesz az állam terhe.
A kamatmegállapítás december 22-e előtti és utáni módja alapjaiban tér el egymástól. A tavalyi kamatok számítási módja a következő volt: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kiadott állampapír-referenciahozamok plusz 4 százalékpont lehetett a maximális éves kamat, míg az állami támogatás az ÁKK referenciahozama mínusz 2 százalékpont lehetett. A fenti módon számított különbözet minden állampapírhozam esetben legfeljebb 6 százalék. Az állampapírhozam egy évnél rövidebb hitel esetében az egyéves (diszkont-), annál hosszabb futamidő esetében az ötéves állampapír-referenciahozamokat vette és veszi most is figyelembe. Decemberben a maximális hiteldíj a következőképpen változott: a maximális kamat az ÁKK által kiadott referenciahozam (egy- vagy ötéves) 10 százalékkal növelt mértéke plusz 4 százalékpont, ez adja meg az éves kamat mértékét. A támogatás éves mértéke pedig az ÁKK referenciahozam 60 százaléka. A mozgó kamatplafon egy egyszerű, a két előbbiből képzett képlet segítségével egy lépésben is kiszámítható. A kettő különbözete: az egy- vagy ötéves állampapír-referenciahozam 50 százaléka plusz 4 százalékpont.
