Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A több mint félszáz somogyi kastély fele továbbra is rendkívül rossz állapotban van, jóllehet a jelenleg zajló rekonstrukciós munkákra - különböző forrásokból - közel 20 milliárd forintot költenek - derül ki egy a közelmúltban több szakhatóság, önkormányzat, valamint civil szervezet összefogásával készített tanulmányból. A jelentés szerint a megyében 25 épület élvez műemléki védettséget, 21 elhanyagoltnak minősíthető, 10 rendkívül rossz, néhány pedig kritikus állapotú. Somogyban 21 kastély van magántulajdonban, tucatnyit az önkormányzatok birtokolnak, a többi pedig a magyar államé.
Az elmúlt tíz év során mintegy 40 épületen végeztek kisebb-nagyobb munkákat, a teljes beruházási érték meghaladja az 50 milliárd forintot. Ugyanakkor arra is van példa, hogy teljesen felújított, sőt több évig sikeresen működő kastély ismét kihasználatlanul áll és állapota romlik.
A gálosfai Festetics-kúria például éveken át kastélyszállóként működött, majd később több tulajdonos váltotta egymást. Jelenleg az üres, egyre rosszabb állapotba kerülő épületet jelentős jelzálog terheli. A helyhatóság pénz híján nem tudja visszavásárolni a kúriát, ezért azt várhatóan elárverezik.
Néhány héten belül hatmilliárd forint értékű rekonstrukciós munkálatok kezdődnek viszont Alsóbogáton. Az itteni kastélyt egy német befektető vásárolta meg és a közelmúltban már a helyreállítási tervek is elkészültek. A jó példák közé sorolható a somogygeszti kastély is, amely néhány évvel ezelőtt egy ausztrál cég tulajdonába került, s a közelmúltban befejeződött teljes rekonstrukciót követően immár szállodaként működik. Kritikus állapotban van viszont az 1910-ben épített ladi Hoyos-kastély, jóllehet a hosszú évekig iskolaként funkcionáló épületnek három gazdája is van. A patinás létesítményben évek óta a legszükségesebb állagmegóvási munkákon kívül semmi sem történt. A tanulmány megállapításai szerint a somogyi kastélyok teljes felújításához további mintegy 110-140 milliárd, az állagmegóváshoz pedig 15-20 milliárd forintra lenne szükség, ám legalább ilyen fontos, hogy megfelelő funkciót kapjanak.
A szakemberek szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy valamennyi épületet nem lehet kizárólag idegenforgalmi célra hasznosítani. Legjobb megoldásnak az tűnik, ha a helyi önkormányzatok - uniós támogatással - többfunkciós kulturális és közigazgatási központtá fejlesztik a létesítményeket. A kastélyokban többek között elhelyezhető a helyi könyvtár, a polgármesteri és a házasságkötő hivatal, de berendezhető bennük internetkávézó és a térséget kiszolgáló turisztikai centrum is. A tanulmány készítői hozzáteszik, vállalkozói tőke bevonásával természetesen az épületek egyik szárnyában a település vagy a térség méretéhez, idegenforgalmi vonzerejéhez viszonyított vendéglátásra alkalmas szobák és egy hozzá kapcsolódó étterem is kialakítható. Mindezt leginkább uniós pályázati forrásokból valósíthatják meg a tulajdonos önkormányzatok, ám csak akkor, ha a hasznosításra megfelelő tervet készítenek és némi saját erőt is fel tudnak mutatni.
