Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A martinsalakos házakat az egykori Ózdi Kohászati Művek által forgalmazott martinsalakból építették még a 80-as évek végén és a 90-es évek elején Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében. Később azonban kiderült, hogy ez az anyag nedvesség hatására megduzzad és jelentős károkat okoz a falakban, ezért a martinsalakból épült házak egy része életveszélyessé vált, sok épületet pedig fel kell újítani. A Pénzügyminisztérium 2001 áprilisában, majd a három hónappal később kinevezett kormánymegbízott egy – közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott – szakértő céggel, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.-vel (NAPI Gazdaság, 2001. augusztus 6., 14. oldal) összesen három szerződést kötött arra, hogy a felmérje a martinsalakos házak állapotát s a vizsgálat alapján tegyen javaslatot a helyreállításra, valamint becsülje meg a munkák várható költségét. A szakértő 23 településen, összesen 1070 ingatlant mért fel, melyeket öt kategóriába sorolt a szükséges intézkedések mértéke és sürgőssége szerint, az épületekből egyébként 151 volt életveszélyes. A kormányzat mintegy 2,7 milliárd forintot különített el arra, hogy az érintettek lakáshelyzetét megoldják. A Kehi szerint azonban a költségvetési támogatásból az ingatlantulajdonosok közül csak 93 kapott pénzt.
A felújítással, épületbontással járó munkálatokat végző fővállalkozót közbeszerzési pályázat mellőzésével, katasztrófahelyzet elhárítására hivatkozva választották ki, amit a vonatkozó törvényi előírások nem tettek volna lehetővé. A fővállalkozó mellett alvállalkozók láncolata vett részt a kivitelezésben – ez a megoldás 385 millió forinttal több pénzt igényelt. Ráadásul a fővállalkozó az állami támogatás terhére 60 millióval több költséget számlázott le azokhoz a vállalási díjakhoz képest, amelyeket az alvállalkozói neki számláztak. Előfordult olyan eset is, hogy egy épületet a tulajdonos már az előző évben lebontotta, a másiknál a garázs még állt, ugyanakkor a fővállalkozó – bontási díj címén – 2,5 millió, illetve 3,1 millió forintot számlázott – állapítja meg a jelentés.
A kormánymegbízott tevékenységét elősegítő közhasznú társaságot szintén közbeszerzés nélkül választották ki. A Gyors Újrakezdésért Kht.-t a megbízási szerződés megkötése előtt egy hónappal korábban jegyezték be s a társaság egyedüli tagja akkor még csupán a fővállalkozó cég egyik alvállalkozója volt. (A cégbírósági adatok szerint tavaly májusig egyetlen tulajdonosa volt a Gyors Újrakezdésért Kht.-nek, a Cser Közmű Rt.) A kormánymegbízott a kht.-vel szerződést kötött, hogy helyette és nevében eljárjon, szervezze meg és bonyolítsa le a kormányhatározat szerinti feladatok teljesítését. Mindezek fejében a Gyors Újrakezdésért 126 millió forintot kapott szervezési, lebonyolítási és készenléti díj, illetve ellenőrzés-felügyeleti díj címén. A Kehi szerint a kormánymegbízott mellett létrehozott apparátus és a közhasznú társaság párhuzamos működtetése indokolatlan volt, ami szintén többletköltségeket eredményezett.
Emellett a Kehi megállapítja azt is, hogy a támogatásokkal kapcsolatos kormányhatározat sem egyértelmű, indokolatlan preferenciákat tett lehetővé. Nem vette figyelembe a tulajdonos felelősségét a bekövetkezett kárban, nem voltak kellő módon meghatározva a szociális rászorultság szempontjai. A kormánymegbízott is több esetben gyakorolt úgy méltányosságot, hogy annak következményeként egyes támogatásban részesülők az eredeti ingatlanok forgalmi értékét jelentősen meghaladó értékű lakóingatlanhoz jutottak.
H. B.
