A bánya–erőmű integráción kívüli tíz bánya közül mára egy, a lencsehegyi kivételével valamennyit bezárták. Mint Tóth Ákostól, a Szészek igazgatójától megtudtuk, a bányák összes adóssága 1990-ben meghaladta a 40 milliárd forintot, ami gyakorlatilag megegyezett könyv szerinti vagyonértékükkel, a bezárással és tájrendezéssel kapcsolatos kötelezettségállományuk pedig meghaladta a 30 milliárdot. A kötelezettségek kétharmadát már teljesítették, a vagyon 70 százalékát pedig értékesítették. Tavaly 817 millió forint értékű vagyont adott el a Mecseki, az Észak-dunántúli és a Borsodi Bányavagyon-hasznosító Rt. A társaságok és a Szészek tevékenységét az állam évi 2,5–3 milliárd forinttal támogatja és különféle pénzügyi megoldásokkal segíti a befektetők betelepülését.
A program végrehajtása során vagyonértékesítésből és a költségvetésből származó pénzügyi forrásokból bezárták a kimerült vagy gazdaságtalan szénbányákat, helyreállítják a kitermelés okozta tájsebeket. Jelentős összegeket fordítottak a távozó dolgozók anyagi lehetőségeinek javítására, átképzésük és új munkahelyük megtalálásának segítésére is. A Szészek és a tulajdonában lévő bányavagyon-hasznosító társaságok számos új vállalkozás létrejöttét segítették, melynek eredményeként ipari parkok, vállalkozói övezetek működnek, gumiabroncs-feldolgozó üzem és kerékpárgyár létesült, turisztikai fejlesztési elképzeléseket dolgoztak ki.
A jövőben a gondot az okozza majd, hogy eddig a könnyebben vevőre találó, kedvezőbb adottságú ingatlanokon adtak túl, a megmaradtakra nehezebb lesz befektetőt találni. Hitelből kellett például átalakítani és korszerűsíteni a hajdani komlói munkásszállót ahhoz, hogy értékesíthetővé váljon. A szállóból szociális otthonnal kombinált nyugdíjasházat hoztak létre, a lakásokat vagy a komlói önkormányzat vagy a beköltöző lakók vehetik meg. Sikeresnek látszik a borsodi külfejtéses bányagödör helyén kialakult vadnai tó s a kapcsolódó területek hasznosítása – üdülőközponttá válik. Az odavezető út megépítése, a környék csatornázása, infrastruktúrájának megteremtése elősegíti a már létrehozott turisztikai és szabadidőbázis vállalkozásba adását.
A legtöbb eladatlan ingatlan problémájával a mecseki bányavagyon-hasznosító birkózik. Befektetőre vár még az újhegyi (Pécstől nyugatra lévő) iparterület. A Baranya megyei székhely északkeleti peremén található az István I. és III. akna, amelyek megfelelőek lehetnek kereskedelmi, kulturális és turisztikai hasznosításra, esetleg üdülőfalu létrehozására.
Kertes családi házak, szolgáltató egységek építésére alkalmas a ma Pécs belterületén lévő, egykori Szabolcs légaknai terület. Ipari befektetők számára lehet vonzó a Pécs külterületén található Rücker aknai telephely, hasonlóképp a Szászvár külterületén lévő valamikori bányatelep s a különféle Komló környéki ingatlanok (Béta akna, Kossuth II. akna, altárói iparterület). Az Észak-dunántúli Bányavagyon-hasznosító feladata egyszerűbb. Ennek a társaságnak a Várpalota környékén található Új-Ferenc aknai és cseri iparterületre s a város belterületén elterülő Palota Ipari Parkban lévő ingatlanokra kell majd vevőt találnia. A vértessomlói és a Gerecse-hegységben, a Somló-hegy oldalában lévő ingatlanoknak bizonyosan akad az idegenforgalomban boldogulni kívánó gazdája.
Regős Zsuzsa
Regős Zsuzsa