Magas hitelkamat, csökkenő állami támogatás jellemezte 1999-ig a lakásépítések finanszírozását, ami meg is látszott a piacon: jó ha évente 20 ezer új otthont vettek birtokba, a lakásfelújítások aránya pedig a szektor összteljesítményének mintegy negyede volt. Ez a helyzet azonban az elmúlt két évben gyökeresen megváltozott az állami segédlettel könnyített hiteleknek és támogatásoknak köszönhetően. A lakossági finanszírozás, a saját használatra épített lakások arányának csökkenése, az értékesítésre és bérbeadásra szánt épületek arányának növekedése lett az utóbbi időben a jellemző. A gazdálkodói szféra korábbinál erőteljesebb szerepvállalása várhatóan az eladásra és bérbeadásra szánt lakások arányának növekedésében ölt elsősorban testet - véli Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Rt. szakértője. Ehhez szerinte adottak a feltételek, hiszen rendelkezésre állnak a mozgósítható építőipari kapacitások. A már piacon lévő vagy oda most belépő vállalkozók aktivitását a jelenleg kecsegtető profitkilátások határozzák meg. A piaci boom oldalvizén, bizonyos szegmensekben azonban már most látni a túlfejlesztés jeleit, így például a luxusingatlanokból tekintélyes túlkínálat alakult ki. (Magyarországon felmérések szerint a piaci kereslet 37 százalékát a 9-10, 35 százalékát a 11-20, 16 százalékát a 20-30, 9 százalékát a 9, két százalékát a 60 fölötti és egy százalékát a 45-60 millió forint közötti ár határozza meg.)
A városokban a társasházi lakások arányának emelkedése a családi házak rovására alakul. Ennek hátterében az áll, hogy Budapesten és a nagyobb városokban fogyóban vannak a telkek, s emiatt felfelé kúsznak az árak, ami növeli az új otthonok elkészítésének költségeit. A GKI szakemberének jóslata szerint az újonnan használatba vett lakások mai, valamivel 100 négyzetméter fölötti átlagos nagysága két-három év múlva 85-90 négyzetméterre csökken. A többlakásos társasházakban az átlagterületek ennél jóval kisebbek lesznek.
Varga Dénesnek, a DEM Információs és Gazdaságkutató Kft. ügyvezetőjének számítása szerint a lakásépítési piac tavaly 170 milliárd forint értékű volt, ami 3 százalékkal haladja meg az előző évit. A következőkben 4 százalék körüli éves növekedés várható, kisebb a reményekben szereplőnél. A vágyakkal ugyanis nem tudott lépést tartani az életszínvonal emelkedése, s ez a legerőteljesebb állami beavatkozás mellett is gátat szab a piacbővülésnek. A gazdaságkutató prognózisa mégse pesszimista, hiszen 2003-ra kismértékű fellendülést vár. Számításai alapján tavaly több mint 30 ezer lakást vettek használatba az építtetők, idén ez 36, jövőre 38, 2004-ben 40 ezerre nőhet. A kutató ugyanakkor figyelmeztet: a kiadott építési engedélyek száma már tavaly elmaradt a tervezettől, idén 38, jövőre 36, 2004-ben 37-38 ezer lesz. Varga szerint kiegyensúlyozott fejlődés előtt állunk mind az új otthonok építése, mind a régiek rendbehozatala s állaguk megőrzése terén.
A tizenöt nyugat-európai és a négy visegrádi államot, illetve kutatóintézeteiket tömörítő Euroconstruct legutóbbi felmérése azt jelzi, hogy a lakáspolitika mindenütt átalakulóban van. Míg Kelet-Közép-Európában nő, Nyugat-Európában csökken az új lakások építésének állami támogatása. Az Európai Unió növekvő adókedvezményekkel karolja fel a korszerűsítést és fenntartást. Ennek eredményeképpen Európa nyugati részének 2000-es áron számolva mintegy 440 milliárd euró értékű lakásépítési piacán már tavaly az összteljesítmény felét a felújítás, a fenntartás és a korszerűsítés adta. A következő években a felújítás aránya meghaladja az új lakások építését, mert ez áll közelebb az átlaglakó életszínvonalához - olvasható az Euroconstruct magyar kutatóbázisának, a Build & Econ Irodának a jelentésében. Nálunk egyelőre a mennyiségi fejlődés a jellemző, de a régi otthonok kisebb költségű felújításának állami támogatottsága is nő.
Regős Zsuzsa
Regős Zsuzsa