Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Már-már mesébe illő az a történet, ahogy a Qualysoft megalakult. A két magyar tulajdonos (Simon Ferenc és Mayer Róbert) Ausztriában céget alapított, és sikeresek lettek. Aztán hazajönnek, és itthonról terjeszkednek tovább. Hogyan csinálták?
– Ez valóban így történt. Mára a cégcsoportot a budapesti regionális központunkból irányítjuk. Irodáink és társvállalataink vannak Bécsben, Belgrádban, Münchenben és Bukarestben, ahol több mint 130 szakemberrel állunk ügyfeleink rendelkezésére, míg az egész holding közel 220 főt foglalkoztat. A 2007-es évre 1,5 milliárd forint forgalmat tervezünk csak Magyarországon, holdingszinten pedig összesen 2,3 milliárd a cél. Folyamatban van az ukrán, román, horvát leányvállalatok megalapítása is.
– Mégis, hogyan sikerült elindulni?
– Első lépésként 1999-ben Bécsben alapítottunk vállalatot, amely elsősorban informatikusokat közvetített Nyugatra. Bár még mindig viszonylag olcsónak számít a magyar munkaerő, de a megkeresések egyre specifikusabbak lettek. A magasan kvalifikált, sokrétű tapasztalattal rendelkező informatikusok – akiket németországi munkavállalásra keresnek – itthon is hasonló áron dolgoznak, így egyre kevésbé éri meg nekik a váltás. Nagy a túlkínálat a német munkaerőpiacon is. Egy idő után nemcsak mint nemzetközi befektetőcég, hanem mint it-tanácsadó is jó nevet szereztünk.
– Munkaerő-közvetítéssel már egyáltalán nem érdemes foglalkozni?
– A tanácsadási piacnak ez a szegmense néhány éve stagnál, de jó alapot teremtett arra, hogy megalapítsuk a magyar Qualysoftot. Miközben azt láttuk, hogy a környezetünkben sorra mennek tönkre az informatikai vállalatok, mi ráéreztünk arra, hogy ha megszerezzük az egyes területek műveléséhez szükséges tudást, és ezt tovább tudjuk fejleszteni, akkor talpon maradhatunk. Ha ezeken a területeken időben felkészülünk, akkor komoly sikereket érhetünk el.
– Mondana ilyen területre példát?
– Ilyen például az alkalmazásintegráció, ahol már egészen nagy cégek keresnek meg minket tanácsért. Ezzel a területtel néhány kollégámmal már öt-hat éve foglalkozunk. Más munkatársaim az internet, az internetes portálok és a dokumentumkezelés területén szereztek szellemi tőkét, illetve szaktudást Nyugaton. Azon kívül, hogy elkezdtünk egyetemekkel együttműködni, az osztrák állam által finanszírozott k+f tevékenységet is folytatunk. Előadásokat tartunk, hallgatók dolgoznak nálunk, akiknek konzulensként segítünk a diplomamunkájukban. Azonban ezeknél sokkal fontosabb, hogy amit Nyugat-Európában megtanultunk, a tapasztalatokat, a know-how-t, azt mind hazahoztuk. Ma már emberbe, technológiába ruházunk be, hogy tovább terjeszkedhessünk.
– Milyen kutatást végeznek külföldön?
– Osztrák állami támogatással a dokumentumkezelés területén kutatunk, egyfajta intelligens dokumentumgenerátor létrehozásán dolgozunk. Ezzel – nagyon leegyszerűsítve – olyan standardizált dokumentumokat lehet előállítani, amelyek mégis személyre szabottak. Erre léteznek különféle megoldások, a miénk a különböző heterogén rendszerekből adott szabályok szerint összegyűjti az információkat. Egyik multinacionális ügyfelünknek komoly gondot és költséget okoz, hogy a különböző országokban lévő jogszabályoknak megfeleljenek a dokumentumaik. Az ilyen problémák kezelésére olyan megoldásokat fejlesztettünk ki, amelyekkel akár néhány nap alatt képesek vagyunk megoldani ezt a feladatot. Az ilyen technikák alapja ma már az XML-szabvány, ezt egészítjük ki saját megoldásunkkal, hogy egységesen lehessen kezelni a különböző dokumentumokat.
– Gondolom, a fő tevékenységüket azért nem a k+f-re alapozzák. Hol lehet most keresni?
– Ami ma nagy üzlet, az a különböző vállalati – vállalatirányítási, kapcsolatkezelő, termelési és folyamatkezelő – rendszerek integrálása. A vállalatok rájöttek, hogy szigetszerű alkalmazásaikat sokkal hatékonyabban és gazdaságosabban használhatják, ha összekötik, egymással integrálják különálló rendszereik adatait. Ezt nevezzük alkalmazásintegrációnak. Ami ma még nem annyira felkapott terület – de mi nagy fantáziát látunk benne –, az a Business Activity Monitoring (BAM), az üzleti folyamatok átfogó felügyelete. Az előzőekben felsorolt üzleti alkalmazások rengeteg olyan fel nem használt adatot hoznak létre, amiből kiderülhet: hol vannak szűk keresztmetszetek, hol lassulnak le folyamatok. Az ilyen, ma gyakran mellékterméknek számító információk felhasználásával a BAM további optimalizálásra nyújt lehetőséget. Ahogy látjuk, ezek az eszközök mostanában kezdenek megjelenni, és mi is most tanuljuk ezt a technológiát. Komoly pénzeket lehet keresni egyébként portálfejlesztéssel is.
– Pedig ezen a területen elég éles lehet a harc...
– Csak az informatikához érteni nem elég, az ügyfelek tevékenységét, szakmai feladatait is át kell látni. Egy megoldásnak vagy közvetlen hasznot kell hoznia, vagy olyan üzleti modellel kell rendelkeznie, ami biztos hasznot ígér. Így találtunk rá a portálfejlesztésre mint nagy haszonnal kecsegtető befektetésre. Töviről hegyire megvizsgáltuk a különböző portáltípusokban rejlő üzleti lehetőségeket, és úgy találtuk, hogy ebben még mindig rejlenek pénzügyileg is kecsegtető lehetőségek. Úgy látjuk, hogy Nyugaton az internetes média már-már elképzelhetetlen fejlődésen megy keresztül. Az online marketingre költött pénzek hihetetlen mértékben növekednek, miközben a hagyományos média veszít a súlyából. Megállíthatatlannak látjuk ezt a folyamatot. Mivel több ügyfelünknek segítettünk a legkülönfélébb területeken portált fejleszteni – a koncepció kialakításától a megvalósításig – és sikerre vinni, úgy gondoltuk, megéri magunknak is fejleszteni portálokat: hírportált, közösségi portált, és ha ezek a weboldalak megállnak a lábukon, akkor igen komoly pénzért lehet eladni őket. Mára már nemcsak arra vagyunk képesek, hogy egy portált létrehozzunk, üzemeltessünk a megrendelőinknek, hanem saját magunk hozunk létre portálrendszereket, amelyeket – miután felfuttattuk – értékesítünk.
– Milyen portálokon dolgoznak?
– A magyar hírkeresővel közösen dolgozunk az osztrák és a német hírkereső felfuttatásán, van a tarsolyunkban egy klasszikus linkgyűjteményportál, amelyet elsősorban a civil szférának, egyesületeknek pozicionálunk Ausztriában, illetve kifejezetten fiataloknak, tanulóknak, egyetemistáknak szánt közösségi portálunk, amely az ő információcseréjüket segíti Szerbiában.
– Mi különbözteti meg önöket a többi informatikai cégtől?
– Az, hogy időben ráérzünk arra, hogy mivel lesz érdemes a közeljövőben foglalkozni. Ez idáig mindig jó irányba kanyarodott a cég, és azok a területek, amelyekben fantáziát láttunk, valóban felfutottak. Ha nem tűnne túl nagyképű kijelentésnek, azt mondanám: érezzük a jövőt.
