Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Korábban az SAP illetékese azt nyilatkozta lapunknak, hogy az államháztartási reform nem lehet azonos csupán az adóemelésekkel, költségvetési kiigazítási intézkedésekkel, hanem a szervezeti és intézményi rendszer strukturális átalakítására is szükség van az államháztartási működés fenntarthatóságának biztosítására. Van e téren előrelépés?
– Az informatikai szakma évek óta látja és jelzi a problémákat, hiszen számtalan jel utalt rá, hogy az államháztartás jelenlegi struktúrája sokáig nem tartható fenn. Azt azonban nem gondoltuk, hogy a finanszírozási problémák ilyen jelentősek. Egyetértünk azzal, hogy a közigazgatási struktúraváltást a közigazgatás szereplői önmagukban nem képesek megoldani, mivel egyrészt nem rendelkeznek a megoldáshoz elengedhetetlen speciális szakismerettel, másrészt a legjobb szándékokat is torzítja a jelenlegi struktúra érdekérvényesítő képessége. Külső szereplőkre van szükség, akik érdek nélkül tudnak javaslatot tenni, hogy mit, hogyan kell átalakítani ahhoz, hogy egy alapjaiban másként és jobban működő, új struktúra épüljön fel. Azt már többen látják, hogy az informatikai fejlesztésekkel számos gondot lehetne orvosolni, egyúttal komoly megtakarításokat is lehetne elérni. Az informatika azonban nem cél, hanem eszköz. Amíg szakmai szempontok alapján a funkciók nagy részét ideálisan egy központi, centralizált és integrált megoldás jelentené, addig a közigazgatás eddig jellemzően egyéni, elszigetelt megoldásokban gondolkodott. Pozitív fejlemény viszont, hogy az a korábbi elképzelés, amely szerint a szervezeti, informatikai, szabályozási átalakításokat gyorsan, akár néhány hónap alatt meg lehet oldani, sokat finomodott, és mára már minden érintett reális időtávlatokban gondolkodik. Szerencsére a kormányzatban ma már több olyan, a vállalati szférában tapasztalatokat szerzett szakember dolgozik, aki tisztában van a saját szakterülete problémáinak megoldási lehetőségeivel és időigényével. Ahhoz hogy a költségvetés pénzügyi állapota és lehetőségei naprakészek, pontosak és megbízhatóak legyenek, a jelenlegi különálló rendszerek helyett integrált megoldásban kell gondolkodni, mert csak így juthatnak a döntéshozók hiteles információkhoz akár az egyes fejezetek, akár a költségvetés egészének állásáról.
– Az önök által készített – a közigazgatási intézményrendszer racionalizálásáról szóló kormányhatározatok végrehajtását támogató – szakmai koncepciótervben leírják, hogy hogyan lehet kisebb létszámmal, hatékonyabban, jobb szolgáltatásokat nyújtó közszolgálatot kialakítani. Ehhez mennyi időre van szükség?
– Lényeges szempont, hogy mekkora intézményi körről beszélünk, hiszen nem mindegy, hogy csak a központi közigazgatásról vagy a teljes közszolgálati területről van-e szó. Az egyik esetben néhány tíz, a másikban több száz közigazgatási intézmény működtetésének megújítása a cél. Hiszünk azonban abban, hogy erős elkötelezettség esetén van olyan logikus lépéssorozat, amikor az első eredmények néhány hónap alatt realizálódnak, azonban a teljes átstrukturálás időigénye akár több év is lehet. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy anyagunkban nem foglalkozunk a front office szakrendszerek kérdéskörével, mert véleményem szerint először az alapokat kell rendbe rakni.
– Lesz erre elég pénz?
– Annak a 30 milliárd forintnak a töredékéből beindítható a program, amennyit a KSH adatai szerint évente költ a központi közigazgatás informatikai fejlesztésekre, rendszereinek fenntartására és üzemeltetésére. Ezt követően a 2007–2013 közötti időszak EU-forrásai biztosíthatják a megvalósítás fedezetét. 2013 után viszont ismét a költségvetésre fog hárulni a kialakított rendszer fenntartása és üzemeltetése, ezért stratégiánkban – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – nagy súlyt helyzetünk a beruházás megtérülését (return on investment – ROI), valamint a beruházás hosszú távú összköltségét (total cost of ownership – TCO) jelző mutatók vizsgálatára.
