Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ilosvai Péter, a T-Systems ügyvezető igazgatója
Sajnálatos, de a lakossági piacon – a vevők „vásárlógyengéje” miatt – a noname számítógépek vannak túlsúlyban. E gépeknek rövidebb az élettartama, gyakrabban hibásodnak meg, ami gyakran elveszi a kezdő felhasználók kedvét. Természetesen a Sulinet jellegű akciók lendítenek a penetráción a lakosság körében, így remélhetőleg a mindenkori kormányzat életben tartja az ilyen kezdeményezéseket. A vállalatoknál szerencsére egyre gyakoribbak a Magyarországon összeszerelt minőségi komputerek. Annak oka, hogy a számítógépek száma Magyarországon még mindig kisebb a kívánatosnál, az lehet, hogy nálunk az internet – mivel viszonylag keveseket érdekel a tartalom gyengesége miatt – nem generál elég pc-vásárlást. A helyzet megváltoztatása érdekében is árul komplett számítógépet és szolgáltatásokat ADSL-szolgáltatásához kapcsolva anyavállalatunk, a Magyar Telekom. Kíváncsian várjuk a piac reakcióját.
Bencsik László, a Grepton Rt.
infrastruktúra-fejlesztési osztályának vezetője
Az elmúlt öt-tíz évben jelentősen átrendeződött a pc-piac. Míg régebben a márkás számítógépek többszörösébe kerültek a házilag is összeállítható, ún. noname gépeknek, mára ez a különbség minimálisra (20–50 százalék) csökkent. Figyelembe véve a karbantartási és szervizelési költségeket, egy márkás gépekből kialakított nagyobb géppark hosszú távon kevesebbe kerül. Az elmúlt öt évben elérhetővé váltak a magánembereket is érdeklő szolgáltatások: digitális fényképezés, internethasználat. Emiatt sok háztartásban megjelent a számítógép, amelyet a nagy átlag – frissítés vagy csere nélkül – a megvásárolt állapotában használ. Kivételt jelentenek a játékcélú számítógépek. Az újonnan megjelenő játékprogramok mindig az élvonalbeli technológiát igénylik, ezekre folyamatosan költeni kell – sok játékos kedvű felhasználó meg is teszi. Nem feledkezhetünk meg a hordozható számítógépekről sem. Míg régebben a márkás gépek árát is 2-3-szorosan felülmúlták a laptopok árai, addig mára ez a szorzó 50 százalék körül mozog. Akinek fontos a mobilitás, egyre könnyebben választhatja és választja is. Mindent összegezve Magyarország a pc-k tekintetében jó úton halad a modern információs társadalom kialakítása felé, de a géppark korszerű szinten tartása többnyire még erős kihívást jelent.
Babócsy László, a Minor Rendszerház Rt.
műszaki innovációs igazgatója
A hazai pc-ellátottság alapvetően szektorspecifikus. A nagyobb cégek képesek márkás gépeket vásárolni a garancia kiterjesztésével, ami tervezhetőbb költségeket jelent. A kisebb cégeknél jellemzőbb a márkás – de olcsó, vagy a noname, összeszerelt gépek használata. Ebben a szektorban jellemzőbb, hogy több felhasználó ugyanazt a gépet használja. Az elavult számítógépek az Y2K projektek során cserére kerültek. Azóta gyakorlatilag minden évben azt jósolják az elemzők, hogy majd ebben az évben megindulnak az eladások, ezen gépek cseréje. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a cseréket folyamatosan végzik, nem nagyobb tételekben. Mivel az árak csökkennek, egyre több cég (és magánember) teheti meg, hogy márkás gépet vásároljon. A teljes birtoklási költséget (TCO) számolva a márkás gépek hosszú távon olcsóbbak. A noname gépek hosszú távon magasabb költségeket jelentenek (az „olcsó húsnak híg a leve” sajnos itt is érvényesül). További érvek a márkás gépek mellett az alkatrészellátás biztonsága, a szervizhálózat, a lehetőség a helyben javításra vagy a cseregép biztosítása.
Kmetty József, a Kürt Rt. vezérigazgatója
A magyarországi pc-helyzet az utóbbi években tagadhatatlanul javul, de sajnos a lemaradásunk az USA-tól vagy Európa nyugati és főleg északi felétől nem nagyon akaródzik csökkenni. Ami még szomorúbb: a környező, hasonló vagy rosszabb starthelyzetből indult országok többnyire szintén jobban állnak nálunk, gyorsabb fejlődést produkálnak. Talán nem kell ecsetelni, hogy például csak az EU-integrációnk szempontjából mekkora jelentőségű ez a hátrány. A pc-helyzet mint paraméter azonban önmagában ma már nagyon keveset mond, de akkor sem jobb a kép, ha a látókörünket egy kicsit kitágítjuk, és azt vesszük górcső alá, hogy hol tartunk az információs társadalom megvalósításához vezető úton. Ehhez nagyon sok paramétert kellene megvizsgálni, nézzünk most csak kettőt. Az egyik legfontosabb az internetpenetráció. Bár javul a helyzet, de nem elég gyorsan, és az általános kép elég lesújtó. Az egyik fő akadály a széles sávú szolgáltatások ára, ami furcsa módon magasabb, mint a fejlett országokban. Ezzel szorosan összefügg, hogy a piaci kép is roppant zavaros, hiszen igazi versenyről csak bizonyos földrajzi területeken lehet beszélni. Az újabb piaci szereplők többnyire jobban kiszolgálják az ügyfeleiket, de sajnos sok helyen egyszerűen nincsenek ott, nincs választási lehetőség a felhasználók számára.
