Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az American Power Conversion (APC) közös sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet a villámok elleni védekezés szükségességére. Annál inkább időszerű ez a probléma, mert júniusban csap le a legtöbb villám – figyelmeztet a három szervezet.
Évente átlagosan 28–33 zivataros nap van Magyarországon. A zivatarok közel 95 százaléka a nyári félévre esik, az év legzivatarosabb hónapja a június – nyilatkozta Wantuch Ferenc, az OMSZ főtanácsosa. Magyarországon 1998 óta működik villámfigyelő rendszer. A SAFIR a Kárpát-medence jelentős részét lefedve mintegy 200 ezer négyzetkilométernyi területet tart állandó megfigyelés alatt. A SAFIR rendszerrel közel 2 kilométeres pontossággal lehet megadni a felhőkből a földre lecsapott villámok helyét – tette hozzá Wantuch.
A villámhárító feladata, hogy felkínáljon a villámnak egy biztonságos becsapási pontot, és a becsapó villám áramát a földbe vezesse anélkül, hogy az épületben bármilyen rombolás vagy tűz keletkezne – mondta el Horváth Tibor, a BME professzora. Az elsődleges villámvédelem ellenére sincsenek biztonságban az elektronikát használó eszközeink. Még az épületet nem roncsoló villámok is károsíthatják számítógépeinket és híradástechnikai berendezéseinket. A villámok áramának egy része behatol a villamos hálózatba vagy a telefonhálózatba, a hírközlési és informatikai rendszereinkbe és a fellépő túlfeszültség tönkreteheti az érzékeny berendezéseket, esetenként zárlatokat vagy tüzeket okozhat. A villámcsapások másodlagos hatásaitól túlfeszültség-védelmi eszközökkel kell a legkorszerűbb berendezéseinket megvédeni – tette hozzá Horváth.
A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2004-ben Magyarországon 31 500 alkalommal jelentettek be villámcsapáskárt, és a biztosítók 1,7 milliárd forintot fizettek ki. Azonban ez az összeg valószínűleg még mindig nagyságrendekkel kisebb a tényleges károknál – mondta el Bíró Viktor, a szünet- és túlfeszültség-védelmi rendszerek egyik vezető gyártójának, az APC Magyarországi Képviseletének értékesítési vezetője. Léteznek viszont túlfeszültség-védelmi eszközök, amelyek védelmet nyújtanak az otthoni, az irodai és a vállalati felhasználóknak, és egy ilyen túlfeszültség-védelmi berendezés ára eltörpül például egy házimozirendszer, televíziókészülék, hűtő- vagy mosógép ára mellett – tette hozzá Bíró.
Az APC tavaly készült felmérése szerint a hazai háztartások 53 százaléka észlelt áramellátási problémát, és ezeknek a háztartásoknak a 17 százalékánál villámcsapásokra vezethetők vissza a gondok. Emellett az is kiderül a kutatásból, hogy az emberek 60 százaléka nem tud arról, hogy a villámhárítón kívül léteznek egyéb villámvédelmi megoldások is.
