Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elektronikus kereskedelem várható térhódítását tekintve abban egyetértenek a szakemberek, hogy rohamos lesz a fejlődés, és erre fel kell készülni minden területen. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban azonban elterjedésének számos objektív és szubjektív tényezője, ágazaton belüli és ágazaton kívüli akadálya van.
Az előnyök közé sorolható az információellátottság gyorsulása és bővülése, a termelők például összekapcsolódhatnak akár közös weblap formájában, együtt kínálhatják termékeiket, de kommunikálhatnak is. A termékkereskedelemben is újabb lehetőségeket kínál az új értékesítési csatorna - hangzott el egy közelmúltbeli konferencián.
Amennyiben a mezőgazdasági termelők és a kereskedők vagy a feldolgozók hasonló informatikai struktúrát használnak, az számtalan lehetőséget kínál az együttműködésre, akár az információ, a tanácsadás, akár a gyakorlati kereskedelem területén. Elképzelhető ez a kapcsolat az integrátorok esetében is, az integrátor a számítógép segítségével adhat tanácsot, esetleg ellenőrizheti a termelést. Ezáltal idő és pénz takarítható meg, mivel nincs szükség állandó helyszíni ellenőrzésre.
Az e-kereskedelem térhódításának ugyanakkor számos gátló tényezője is van, az első mindjárt a számítógép hiánya. Ilyen továbbá az internet-előfizetés, internetezés magas költsége, ami a gazdaságilag kevésbé fejlett országok sajátossága, így van ez az Európai Unión belül is. S bár az elektronikus kereskedelem nem kizárólag az interneten keresztül bonyolódik, a gyakorlatban ehhez kapcsolják.
Amennyiben a felhasználó nem rendelkezik számítógéppel, hálózattal, igen magas már a kiinduló beruházási költség is, és nem elhanyagolható a fenntartási költség sem, akár technikai, akár humán oldalról. A fejlődés ellenére nincs megnyugtatóan rendezve a banki szolgáltatások, a biztonságos fizetés problematikája sem. A piac oldaláról is adódhatnak gátló tényezők. Az egyik például, hogy ha van piaca a terméknek, el lehet adni gép nélkül is, ha pedig nincs, nem biztos, hogy piacot tud teremteni.
Nem elég ráadásul klikkelni, logisztikai szolgáltatás is szükséges, sokszor alapvetően át kell alakítani a csomagolást, a raktártechnikát, a kiszerelést, a szállítást. A számítástechnikai képzés ugyan egyre elterjedtebb, a mezőgazdaság elaprózottságán azonban nem változtat: utóbbi az egyes országok mezőgazdasági birtokstruktúrájától függően eltérő mértékű lehet, de az EU-ban is komoly gond.
A verseny ugyanakkor egyre kevésbé a cégek, sokkal inkább az ellátási láncok között folyik, és az sem mindegy, hogy mennyire támogatottak informatikai szempontból az egyes fázisok. Ebben a mezőgazdasági termelőknek is részt kellene vállalniuk, természetesen nem csak önerőből - hangsúlyozzák a szakértők. Az állami szerepvállalás előtt azonban alaposan meg kell vizsgálni - hívják fel a figyelmet -, hogy mennyiben reális alternatíva az e-kereskedelem a termelők alkupozíciójának erősítésében az élelmiszer-feldolgozókkal, kereskedőkkel szemben, továbbá hogy miként hat az agrobiznisz struktúrájára, intézményeire, az egész ellátási lánc hatékonyságára és milyen hatással van a versenyképességre hazai és nemzetközi viszonylatban.
