Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az internetprotokoll-alapú beszédátvitel minőségét javító (a szakadozott kommunikációt kiküszöbölő) berendezések és hálózatok megjelenésével a VoIP fokozatosan alkalmassá válik a széles körű lakossági és üzleti felhasználásra. Miközben 2000-ben a globális beszédátvitel 3-5 százalékát közvetítették IP-alapú hálózatok, 2007-re ez 75 százalékra nő - idézi a Frost and Sullivan tanácsadó cég előrejelzését a Financial Times. A távközlési szolgáltatók teljes erejükkel azon vannak, hogy VoIP-képessé tegyék rendszereiket. A technológia éretté válása mellett erre ösztönzi őket az is, hogy néhány trónkövetelő (Level 3, WorldCom, Global Crossing, Qwest Communications) egyből az új generációs technológiával lépett piacra, s az új hullám képviselői alacsonyabb költségeikkel kiszoríthatják a „dinoszauruszokat” a távközlésből.
A „nagy öregek” ezért kénytelenek vállalni, hogy saját hagyományos, vonalkapcsolt forgalmuknak támasztanak versenyt VoIP-kínálatukkal.
Az internet technológiáján alapuló beszéd- és adatátvitel megjelent minden gazdasági ágazatban, kezdve a nagyüzemi feldolgozóipartól a pénzintézeti szférán és a közlekedési vállalatokon át egészen a közszolgáltató intézményekig. Több mint ötven nagyvállalat használja például a Net2Phone IP-gerinchálózatát beszédforgalma lebonyolítására. A Net2Phone és a Go2Call kis- és középvállalkozásoknak szánt IP-alapú szolgáltatásai lelkes fogadtatásra találtak az USA kis- és középvállalati szektorának cégei körében, igaz, szakértők szerint közülük kevés használja az új technológiát kifelé irányuló és onnan érkező hívásai médiumaként.
Az International Telecommunication Union (ITU) esettanulmánya megmutatja, hogyan hódította meg az IP-telefónia a világ egyik legnehézkesebb országát, Kínát. A kínaiak 1998-ig elzárkóztak az új technológia átvételétől, amikor azonban felismerték álláspontjuk tarthatatlanságát, 180 fokos fordulatot vett az IP-hez való viszonyuk. A China Telecom most azt tervezi, hogy a világ legnagyobb IP-hálózatát építi ki, és az ottani kommunikációs minisztérium becslése szerint Kínában az IP-telefon-üzletág értéke 2004-re eléri a 12 milliárd dollárt. Mivel az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a nemzetközi hívásdíjak viszonylag alacsonyak, az IP-telefónia a felhasználóknak elsősorban sokoldalú szolgáltatásokat ígér, míg a szolgáltatók költségcsökkenést remélhetnek tőle.
A távközlés nagyjai közül a Deutsche Telekom 1997-ben indította útjára VoIP-szolgáltatását. A cég részesedést szerzett a VocalTel IP-telefon-szoftvereket fejlesztő vállalkozásban és ma már beszéd- és adatátviteli lehetőséget is kínál IP-alapokon. Nagy partnere e téren a német autóklub. A France Télécom távhívás-szolgáltatást kínál VoIP-alapon üzleti vállalkozásoknak és azon dolgozik, hogy teljes hálózatán bevezesse az új technológiát. A British Telecom (BT) technológiai részlege a Cisco Systemsszel és a Notel Networksszel együttműködve fejleszt IP-telefon-hardvereket, a BT Ignite megkezdte az üzleti felhasználóknak szánt ilyen szolgáltatása kísérleti értékesítését, a brit cég spanyol leányvállalata pedig országos IP-hálózatot épít.
Az egyesült államokbeli Sprint és a kanadai Nortel 1,1 milliárd dolláros, négy évre szóló megállapodást kötött a Sprint 8 millió előfizetőjének átállítására VoIP-összeköttetésre. A svéd Telia 2 milliárd dollárt költ egy globális IP-hálózat kiépítésére. A cég, amely ma forgalmának 3-5 százalékát bonyolítja le IP-alapokon, 2006-ban 900 milliárd percnyi hívást kíván továbbítani az új technológia segítségével.
k. s.
