Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Ön szerint melyik a legfontosabb változás a cégek számára az elfogadott adótörvény-csomagban?
- E tekintetben sok lényeges elemet tartalmaz a csomag, de mind közül a leglényegesebbnek az egyszerűsített vállalkozási adó bevezetését tartom.
- Érdekes, amit mond, mivel egyes számítások szerint az evára mintegy 100 ezren tudnak bejelentkezni a december 20-i határidőig. Vagyis az összes magyarországi vállalkozás alig több mint 10 százalékát érinti ez a változás. Ennek ellenére az evát tartja kiemelkedőnek a csomagból?
- Igen, de a kérdést nem úgy kell vizsgálni, hogy hány céget rostál ki a szabályozás. Az optimális persze az lenne, ha minden vállalkozás az eva hatálya alá tartozna, de ilyen előírás soha nem volt, és lehetetlen is lenne a teljesítése. A koncepció alapvetően két pillérre épült: az adminisztráció és az adóteher érzékelhető csökkentésére. Azt majd a jelentkezési határidő lejárta után lehet megmondani, hogy hányan kívánnak élni ezzel a felkínált lehetőséggel. A számítások egyébként azt mutatják, hogy reálisan 50-70 ezer vállalkozás kerülhet be az eva-körbe.
- Ezen belül hogyan oszlanak meg az egyéni és a társas vállalkozások?
- Kétharmadát az egyéni vállalkozások teszik ki.
- Akik nem adózhatnak az eva szerint, azon háborognak, hogy kimaradnak egy jelentős kedvezményt nyújtó lehetőségből. Milyen adópolitikai üzenete van az evának?
- A kormányprogram egyebek mellett a kis- és a középvállalkozások működési feltételeinek javítását célozta meg, s ennek egyik meghatározó eszköze az eva.
- Milyen fluktuációval számolnak a következő időszakban? Hogyan alakulhat a kiesők és a belépők aránya a későbbiekben?
- Azzal számolunk, hogy az indulást követően, a rendszerszerű működés során a most be nem lépő vállalkozások számára kiderül, hogy ez az egyszerűsített adó vonzó a számukra.
- Az EU-n belül működtethető az eva?
- Ez egy speciális fizetési kötelezettség: nem lehet azt mondani rá, hogy tisztán közvetlen adónak minősül, mert az áfa mellett több, a közvetett adóztatásba tartozó adónemet is magába foglal. Így nem minden elem értelmezhető az áfaszabályozás rendjét meghatározó 6. számú EU-irányelv keretei között. Nagyon általánosan azt lehet mondani, hogy az eva az áfaátalány jellegzetességeit viseli magán. A saját források befizetésénél ezért a korrekciós szabályok alkalmazását vizsgáljuk.
- Tehát erről még tárgyalásokat kell folytatni az EU-val?
- Természetesen az EU még nem vizsgálja ezt a szabályt, miután nem vagyunk tagok, de az előkészítés során folytattunk konzultációkat.
- Az előző kormány alatt született adójavaslatok a tőke- és a munkajövedelmek adóterhelése közelítésének címkéjét hordozták magukon. A most született adócsomag e tekintetben mit nyújt?
- Minden adóváltoztatás homlokterében e két jövedelemforrás közelítése áll. Sehol a világon nincs olyan rendszer, ahol e két kategória adóterhelése azonos lenne, s ez hosszabb távon sem változik. A jelenlegi adócsomag a kormányzati célkitűzésekkel összhangban mindkét jövedelemtípusnál érzékelhető változásokat hoz. Egyfelől az adótáblán belül a sávhatárok, az adójóváírás emelkedése a progresszíven adózó jövedelmek esetében egy jelentős tehercsökkenést idéz elő. Az egyéb jövedelmek tekintetében pedig - a tőzsdei értékpapír-forgalmazás fellendítése érdekében - a belföldi tőzsdei ügyletek után az árfolyamnyereség-adó húszról nulla százalékos kulcsra csökken. Az osztalékadóban pedig a magasabb, 35 százalékos kulcsra a következő évtől már nem rakódik rá a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás.
- Hogyan változhat a jövőben a fogyasztási és a jövedelemadózás aránya?
- Elég nagy szórást mutat e tekintetben a nemzetközi összehasonlítás: a jövedelemadók aránya az uniós országok átlagában 14,2 százalék a bruttó hazai termékhez (GDP) mérten, ez a mutató Magyarországon (az szja-t és a társasági adót figyelembe véve) alacsonyabb, 9,7-9,8 százalék. Az eltérés az egyes országok jövedelemadó-rendszerének sajátosságaiban, a mentességi, kedvezményi rendszerek különbségében fogható meg, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a 18 százalékos magyarországi társasági adókulcs az európai átlag alatt van. A közvetett adóknál (áfa, jövedéki adó) a mi arányunk 12,5 százalék, ez egy kicsivel magasabb az európai átlagnál. Az a tendencia figyelhető meg, hogy míg sok országban a jövedelemadó emelkedik, addig Magyarországon a fogyasztásra rakódó közvetett elvonások kapnak mind nagyobb teret, s a képet a mostani adóváltozások sem rajzolják át lényegesen. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az adóterhelések összevetése önmagában keveset mond egy adórendszer hatékonyságáról, igazságosságáról.
Ami a jövőt illeti, távlatilag mindenképpen várható elmozdulás. Az áfaelvonási mértékek terén, különösen a normál, 25 százalékos áfakulcs esetében lehet mérséklésre számítani az EU-tagságunk után, a versenyfeltételek javítása érdekében. A 25 százalékos kulcsot rajtunk kívül még Dániában és Svédországban alkalmazzák, máshol alacsonyabb a felső kulcs.
- Az így kialakuló magyar áfarendszer az EU-ban inkább elterjedt két, vagy a jelenlegi három kulcsot tartalmazza majd?
- A fogyasztási struktúra és a jövedelmi viszonyok miatt elképzelhetetlen Magyarországon a normál és a kedvezményes áfakulcs egybeolvasztása. Mindenképpen kell, hogy legyen egy 15 százalékos mértéket meghaladó normál kulcs (ez a 6. számú irányelv elvárása); lépéskényszer az alsó, most még nulla kulcsos kategória eltörlésében, az ide tartozó termékek magasabb kulcs alá sorolásában van. Az gazdaságpolitikai kérdés, hogy az alsó kulcs végül hány százalék lesz (a legtöbb szakember 5 százalékot rebesget - a szerk.).
- Miért volt szükség és miért most volt szükség az áfakörben végrehajtott átsorolásokra?
- Az uniós csatlakozás időpontjának közelsége miatt egyenletessé kell tenni a harmonizációból adódó tehernövekedést, ezért most többségében csak azokat léptük meg, amelyek a tárgyi adómentes, vagy a kedvezményes körből a normál körbe történő átsorolásokat jelentik. A tárgyi áfamentes kört az EU részletesen megfogalmazza, ott tehát nincs lehetőségünk választani. Hátravan még a nulla kulccsal összefüggő problémák kezelése, ez azonban már 2004-re tolódik.
- Az áfaváltozások közül a legnagyobb felhördülést a telefonköltség elszámolásában bekövetkezett módosítás váltotta ki az érdekképviseletek részéről, van aki az Alkotmánybírósághoz fordulna ez ügyben. Az uniós gyakorlatban létezik-e ilyesmi?
- Alkalmaznak hasonló megoldást egyes uniós tagállamokban is, például Olaszországban, Finnországban vagy Spanyolországban. A magyar áfaszabályozás egyértelmű: csak a vállalkozás érdekében lefolytatott telefonbeszélgetés lehet áfacsökkentő tényező. Az új rendszer egy általány jelleget érvényesít, a vállalkozásoknak a jövőben nem kell attól tartaniuk, hogy a velük szemben lefolytatott vizsgálódások során vita alakul ki az adóhivatallal a jogtalannak vélt levonások miatt. Én inkább könnyítésnek vélem ezt a passzust.
- Alig pár hete maradt a magyar tárgyalódelegációnak, hogy lezárja a társasági adókedvezményekről folytatott egyeztetést az unióval. Hol tart most a tárgyalás?
- A társaságiadó-rendszerünk majdnem minden tekintetben megfelel az uniós elvárásoknak. Differencia csak a versenyjogi fejezet lezárását illetően, a beruházási adókedvezmények kapcsán vetődött fel. Több periódusban vállaltunk kötelezettséget a támogatási feltételek EU-konformmá tételére. Ez egy nagyon kemény vitapont továbbra is, az adócsomag ehhez annyiban járul hozzá, hogy a jelenlegi 3 és a 10 milliárd fölötti beruházásokhoz adható beruházási kedvezmények jogszerzési idejét 2002. december 31-ével lezárja. A külföldi tőke bevonására mindazonáltal továbbra is szükségünk van, ezért az ösztönzőrendszert ezentúl fejlesztési adókedvezmény formájában működtetjük. Ennek az életbe léptetése az eredeti koncepció szerint az uniós csatlakozás időpontja lett volna, ezt hozta előre az adócsomag a jövő év elejére. A fejlesztési adókedvezmény új rendszere már teljesen összhangban van az EU elvárásaival.
- Végezetül: mi indokolta az illetékeknél végrehajtott tarifaemeléseket?
- Az illetékbevételek is a költségvetési kiadások fedezetét teremtik meg. Figyelembe véve, hogy ezek a mértékek három-nyolc év óta mozdulatlanok voltak, a valorizáció elkerülhetetlen volt. A mértékek változása azonban senkit sem akadályozhat a jogai érvényesítésében, ennek a szabályai nem változtak.
Baka Zoltán
