Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elektronikus kereskedelem jogi kérdései Magyarországon című kiadvány összefoglalja azokat a tudnivalókat, amelyeket az elektronikus kereskedelemről, elsősorban annak jogi vetületéről érdemes megismerni. Az ágazat fő problémáját saját esetükkel világítják meg a szerzők. Az előszóból kiderül, hogy a kiadó is és a szerzők is rendelkeznek számítógéppel, módjuk van csatlakozni az internetre, lehetőségük van elektronikus levelet küldeni egymásnak. Ezen eszközöket, lehetőségeket rendszeresen használják, mégis a számítógépen megírt szerződést papírra nyomtatták, kézzel írták alá és több napig tartó postai úton juttatták el egymáshoz. Az e-kereskedelem mai helyzetét jellemzi, hogy azért használták a szerződéskötéshez a hagyományos technikát, mert „még nem bízhattunk meg teljesen az új, elektronikus technológiában”.
Az elektronikus kereskedelem kulcskérdése a bizalom és számtalan olyan esemény, körülmény fordulhat elő, amely ezt megrendíti. A vírusok, a hackerek által okozott károk azt az érzetet keltik, hogy a számítógépekben, számítógépes rendszerekben lévő adat nincs teljes biztonságban. Ezzel szemben a papíron készült iratokban mindenki megbízik. A „szó elszáll, az írás megmarad” igazsága évezredek óta beleivódott az emberek tudatába, pedig a papír alapú iratokat is lehet, és néha szokták is hamisítani. Mindezek ellenére az emberek megbíznak a papír alapú iratokban.
Az elektronikus kereskedelemmel szembeni bizalom megteremtéséhez technikai és jogi feltételeket kell biztosítani, amelyek célja a megfelelő, kielégítő biztonság elérése – állítják a szerzők. A bizalom megteremtésének jogi követelménye az elektronikus kereskedelem „emancipációja”. Az emancipáció ebben az esetben azt jelenti, hogy a jog az írásbeliséggel egyenrangúnak, azonos joghatásúnak ismeri el az elektronikus jognyilatkozatot. Az egyenrangúságot az elektronikus jognyilatkozat általános elismerésének elve, az elektronikus jognyilatkozattal szembeni (jogi) diszkrimináció megszüntetése teremtheti meg. Az elv széles körű alkalmazhatóságát biztosítja, hogy az EU-szabályozás nem pozitívan állapítja meg, hogy milyen joghatást, jogkövetkezményt kell az elektronikus jognyilatkozatnak tulajdonítani, hanem negatív megközelítésben a diszkrimináció tilalmát rendeli el az írásbeli alakhoz képest.
A könyv az alapfogalmak meghatározása után ismerteti az EU-szabályozás létrejöttét, az „információs társadalom” eszméjének kialakulásától a korfui Bangemann-jelentésen keresztül egészen az eEurópa kezdeményezésen alapuló 2000. évi akciótervig. Gyakorlati példákon keresztül mutatja be az e-kereskedelem összetettségét és vizsgálja azt a magyar jog tükrében. Külön fejezet foglalkozik az e-kereskedelem és a különböző jogágak viszonyával. A könyv bemutatja a terület nemzetközi jogi szabályozását és megismerhetjük – sok más hasznos információ mellett –, az e-kereskedelem alapját jelentő elektronikus aláírással és dokumentumokkal szemben támasztott követelményeket.
A kiadvány az elektronikus kereskedelmet elsősorban jogi szempontból tárgyalja, de nem kerüli meg a jogügyletek bonyolítása mögött meghúzódó műszaki háttér vizsgálatát sem. Ennek megfelelően röviden taglalja az információs társadalom és az elektronikus kereskedelem fogalmát, gyakorlati példákat mutat be, megismerteti az elektronikus szerződés és információ jogi védelmével kapcsolatos magyar szabályozást, valamint rávilágít az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi, adatvédelmi és szerzői jogi vetületére. A kötet végén egy rövid nemzetközi kitekintés ad képet arról, hogy az elektronikus kereskedelem joga milyen irányba látszik fejlődni az Európai Unió és az Egyesült Államok szabályozási kísérletei tükrében.
G. J.
