Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem elég, hogy a részvénypiacon az utóbbi évek első "magán-részvénykibocsátása" nyárra esik (a Freesoft jegyzése, amelyről két hete írtunk), mások sem tartanak szünetet a befektető-csábításban. Az OTP például rendületlenül folytatja lakossági jelzálogleveleinek kibocsátását, jellemzően a hónap első két hetében egy éves, a második két hétben három éves papírt kínál. Sőt, még emelt is a hozamokon (igaz, az utóbbi hetekben az állampapírhozamok is jellemzően emelkedtek). A júniusi, egy éves sorozatot még 10,35 százalékos kamattal (és egyben maximális hozammal) kínálta, a júliusit már 10,75-el, kérdés még, mi lesz augusztusban.
Az OJB 2007/I. jelzésű, három éves jelzáloglevél e héten még folyó jegyzésén pedig 10,5 százalék az elérhető hozam, holott az előző két alkalommal még csak 9,75 százalék volt. (A számok akkor érvényesek, ha valaki a jegyzés utolsó napján, pénteken délig jegyez.) Mivel jelenleg a pár hónapos lekötött bankbetétek kamata is csak ritkán haladja meg az évi 10 százalékot, és az év végéig a legtöbben némi további kamatcsökkentésre számítanak, érdemes lehet megfontolni, hogy több évre előre bebiztosítsuk magunknak a 10 százalék feletti hozamot. Kérdés, mivel, mi van még a kínálatban.
A kis tételes, a lakosságnak szóló árfolyamjegyzés során a napokban 9,9, illetve 10 százalékos hozam mellett kínáltak majdnem pontosan három éves államkötvényeket (2007/F és 2007/D) a Magyar Államkincstár területi fiókjai. (Az árak, illetve hozamok itt naponta változhatnak.) Ehhez képest az említett három éves jelzáloglevelek valóban nyújtanak némi pluszhozamot, ami el is várható, hiszen - bár a papírok biztonsága nagyfokú - mégsem állampapírról van szó. Ugyanakkor egy-két millió forinttal már az elsődleges állampapír-forgalmazók (bankok és brókercégek) is ki kell szolgálják az embert, az ottani árjegyzésben évi 10,30-10,40 százalékos hozammal kínálták ugyanezeket a kötvényeket. Ehhez képest már nem olyan nagy a jelzáloglevél "hozamfelára".
A 10 százalék feletti hozam annak fényében is jónak tűnik, hogy a fogyasztói árak emelkedése, az infláció a májusi 7,6 és a júniusi 7,5 százalék után várhatóan csökkenni fog, év végére már csak 6,1 százalékot várnak a szakemberek - és ez a konszenzus nem is az esetleg kincstári optimizmussal gyanúsítható állami szerveknél, hanem piaci elemzőknél alakult ki. (NAPI Gazdaság, 2004. július 12., 1. oldal.)
De mit is kockáztat az, aki több éves kötvények vásárlására adja a fejét? Ha az év végére az általános kamatszint - és vele az OJB 2007/I. hozama - két százalékponttal esne, az bő 4 százalékos emelkedést okozna a kötvény árfolyamában (a halmozódó kamatokon felül). Konkrétan, amíg majdnem pontosan 11 000 forintos árfolyam mellett lenne év végén 10,5 százalék a kötvény hozama, addig 8,5 százalékos hozamszinthez már körülbelül 11 450 forintos árfolyam tartozik. Ha viszont emelkedik a hozamszint - amire jelenleg nem nagyon számít senki, de előfordulhat -, akkor a folyamat fordítottjaként több százalékot veszíthetünk a jelzáloglevélen (vagy más néven jelzálogkötvényen).
Mindez persze csak akkor igaz, ha eladjuk a papírunkat. Ha meg tudjuk tartani a lejáratig, akkor árfolyamveszteség nem ér bennünket, az eredeti, a vásárlás pillanatában érvényes hozamszint mellett "kamatozik" pénzünk végig. De nemcsak ezért javasolt, hogy csak olyan kisbefektető vegyen ilyen értékpapírt, aki tartani tudja. Lejárat előtt a másodlagos piacon - tőzsdén, esetleg a forgalmazó bankcsoport által jegyzett tőzsdén kívüli árfolyamon - tudjuk eladni a jelzáloglevelet. Ilyenkor pedig jellemzően 1-2 százalékos marzs (árrés) van a vételi és eladási árak között, vagyis általában az aktuális piaci hozamszinthez képest is csak alacsonyabb ár érhető el. (Ehhez jöhet még a brókerjutalék, ha tőzsdei eladásról van szó.)
(A jelzáloglevelek kockázatairól, biztonságáról lásd még sorozatunk 16. részét.)
