– Az elmúlt időszak érzékelhető fordulatot hozott a magyar–orosz kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban is – mondta lapunknak adott interjújában Székely Árpád, Magyarország oroszországi nagykövete. – Elég csak arra utalni, hogy az Oroszországba irányuló magyar kivitel 2002–2004 között gyakorlatilag megduplázódott, a kétoldalú árucsere volumene ez idő alatt közel másfélszeresére nőtt, és meghaladta a négymilliárd dollárt. Ebben az évben a kétoldalú forgalom valószínűleg meghaladja az ötmilliárd dollárt, miközben exportunk egymilliárd dollár lesz. Örvendetes a dinamika mellett, hogy exportunk szerkezete is kedvezően alakul: jelentős arányt képviselnek a gép- és műszeripari termékek, valamint feldolgozóipari cikkek. Amivel nem lehetünk elégedettek az az agrárszféra.
A magyar–orosz kereskedelmen belül a magyar kivitel erőteljes bővülését az orosz GDP növekedésével összefüggő beruházási és a fogyasztási piacon megnyilvánuló keresletnövekedés; a kétoldalú politikai és kormányszintű kapcsolatok konszolidációja; a magyar kormányzati szinten következetesen végrehajtott kapcsolatépítő lépések és a magyar termékek iránti üzleti érdeklődés fokozódása segítette elő.
– Javult Magyarország és az Orosz Föderáció (OF) autonóm régiói együttműködése?
– Az Oroszországba irányuló magyar export növelésének további tartaléka Magyarország kapcsolatainak bővítése az OF régióival. Folyamatos és rendszeres a kapcsolat a kereskedelmi és gazdasági együttműködés szempontjából fontos régiókkal. Az Oroszországban fennálló államigazgatási és gazdaságirányítási rendszerben a külkereskedelmet is befolyásoló érdemi döntések túlnyomó része a régiókban születik, a régiók kormányának – a saját költségvetésből megvalósított beszerzéseken és fejlesztési programokon túlmenően – döntő befolyása van a helyi üzleti körök tevékenységére. Ezért célszerűnek mutatkozik, hogy a kereskedelemfejlesztési tevékenységben tovább erősítsük a fizetőképes régiókkal a kapcsolatok építését. Az orosz régiókkal való közvetlen üzleti kapcsolatok bővítése érdekében magyar részről kezdeményezések történtek az oroszországi kereskedelmi képviseleti hálózat fejlesztésére. Ennek jegyében döntés született az ITDH jekatyerinburgi irodájának megnyitásáról. Az anyagi feltételek létrejötte esetén, további négy orosz városban – Kazany, Kemerovo Rosztov-na-Donu, Ufa – regionális irodák létrehozását tervezzük. Emellett döntően kereskedelemfejlesztési feladatokat lát el a szentpétervári főkonzulátusra 2004 elején kihelyezett külgazdasági attasé is.
A jelentősebb orosz régiókkal 2004-ben EU-tagságunkkal összhangban lévő, új gazdasági együttműködési megállapodások megkötését kezdeményeztük. Az új megállapodást a Csuvas Köztársasággal aláírtuk, és ahhoz hasonló megállapodások megkötését készítjük elő a Baskír Köztársasággal, Szverdlovszk megyével és Perm megyével. Ugyancsak aláírásra került Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Moszkva megye együttműködési megállapodása is.
Gépipari és építőipari cégeink felvetései alapján a kormány módosította (csökkentette) a magyar exportőrök által igényelhető exporthitelekhez és export-hitelbiztosításokhoz előírt magyar származási hányad mértékét (50 és 25 százalékra), ami fokozza cégeink versenyképességét a Független Államok Közössége piacain, főként az építés-kivitelezés területen. Az Eximbank oroszországi fennálló hitel- és garanciaállománya 77,2 millió dollár. A regionális kapcsolatok keretében feltárt és megvalósuló magyar exportüzletek támogatásában aktív szerepet játszik az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. kedvező feltételű hitelek és garanciák nyújtásával. Az Eximbank Rt. tevékenységi lehetősége a Roszeximbankkal és a Vnyesekonombankkal 2004. december elején megkötött megállapodások révén kibővül.
– Milyen projekteket emelne ki a legfontosabbak közül?
– Sikeresen kapcsolódtunk be az oroszországi kommunális lakásépítésbe. Új területtel bővült együttműködésünk: a februári miniszterelnöki látogatáson aláírtuk a nanotechnológiai együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot, az együttműködés ezen a téren is megindult. Magyarország számára különösen fontos az 5. európai közlekedési folyosó, illetve a transzkontinentális áruszállítási útvonal fejlesztése, ezekhez azonban szükséges a magyar–orosz–ukrán együttműködés erősítése. E stratégiai szállítási útvonal fejlesztése érdekében folyamatban van a záhonyi határtérség logisztikai infrastruktúrájának megújítása.
– Mit vár az orosz miniszterelnök Magyarországi látogatásától?
– Magyarország stratégiai érdeke az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok dinamikájának fenntartása. E látogatástól is a két ország vezetői között kialakult személyes kontaktusok megerősítését, a magas szintű politikai párbeszéd rendszeres jellegének fenntartását várjuk. A kereskedelmi forgalom, és a magyar kivitel további növekedése feltételeinek, illetve az energiaszállítások zavartalanságának biztosítása kiemelt feladata a nagykövetségnek is. Az ilyen magas szintű látogatások segítenek a nagykövetségi kapcsolatrendszer bővítésében, erősítésében, amivel élni kívánunk.
Gál Róbert