– Melyek a MINOR-cégcsoport legfőbb jellemzői?
– A magyar magánszemélyek tulajdonában lévő MINOR-csoport tavaly már hétmilliárd forint feletti forgalmat produkált. A vállalatcsoport holding szervezetet alkot, amelynek egységei együttműködnek egymással. A holding mint cég is önállóan tevékenykedik, a vállalatok háttértevékenységeinek ellátása mellett a kiemelt projektek vezetői és a magas szakmai hozzáértést kívánó konzulensek is itt tevékenykednek. A Rendszerház az „őscég”, ennek tevékenységéből nőttek ki a különböző szakmai és pénzügyi kompetenciák mentén a további vállalkozások. A rendszerház jelenleg rendszerintegrátorként működik – nyugodtan mondhatjuk, hogy meghatározó szereplője az informatikai ágazat e részpiacának. A rendszerházon belül önálló kereskedői csapat alkotja az értékesítés „frontvonalát”. A kereskedelmi szervezet államigazgatási, pénzintézeti, ipari és SMB szektorokra tagozódik, emellett fontos szerep jut az e-közigazgatási területnek, amelyet ennek megfelelően külön értékesítési területként kezelünk. A kereskedelmi tevékenységet termékmenedzserek segítik, magasabb szakértelmet igénylő megoldások esetén pedig konzulensek és a technikai terület is bekapcsolódnak a munkába. A technikai terület, amely a presalesen kívül a projektmegvalósításokat is végzi, országos szervizhálózattal, rendszerintegrációs mérnöki csapattal és egyedi fejlesztéseket is végző fejlesztőkkel rendelkezik.
A cégcsoport további vállalkozásai az oktatással foglalkozó Trainer, a szünetmentes tápegységek specialistája, a Watmester Kft., amely az egyedi megoldásoktól kezdve az átfogó áramellátó rendszerekig a részterület teljes palettáját kínálja. Fontos vállalkozásunk az intelligens elektronikus kártyákhoz kapcsolódó technológiákkal foglalkozó SMARTCARD is.
A MINOR-cégcsoport masszív szolgáltatási portfolióval kapcsolódik a beszállítói termékeiből kínált portfolióhoz, azaz nem csupán a hardvert-szoftvert és az ahhoz kapcsolódó támogatási szolgáltatásokat nyújtja ügyfeleinek, hanem ez kiegészül alkalmazásfejlesztési szolgáltatással, az egyre nagyobb hangsúlyt kapó informatikai biztonsághoz kapcsolódó szolgáltatásokkal, illetve elektronikai közműszolgáltatásokkal, melyek az outsourcing-szolgáltatások továbbfejlesztéseként kerültek fel a palettára. Stratégiai jelentőségű a saját termékeink portfóliója, mely az infoterminálokat, az ügyfélirányító rendszereket, valamint a dokumentumkezelő rendszereket foglalja magába.
– A rendszerház és a cégcsoport működésében hol jelentkeznek az interaktív megoldások?
– A csoport vállalatainak szakértői úgynevezett innovációs fórumokon vesznek részt, ezen keresztül kezeljük azokat az új technológiákat, amelyeket a portfólióba be szeretnénk építeni, illetve amelyek a felhasználóinknál igényként merült fel. Ezeken a fórumokon tisztázzuk, hogy a cégcsoport milyen megoldásokat fejlesszen, hogyan alakítsuk a termék- és szolgáltatásportfóliót, mely célcsoportok számára ajánljuk ezek értékesítését. A szakértői stáb munkájában a MINOR vállalkozásainak delegáltjain, szakembereinken kívül részt vesznek külsős munkatársak is – ez biztosít egyfajta kontrollt, másrészt kibővíti a látókörünket és a kompetenciánkat saját kínálatunk fejlesztése során.
– Az interaktív gazdaság fogalomkörébe tartozó egyik termékük az infoterminál. Ez mit fed?
– Az interaktív gazdaság mint jövőkép kellőképpen bizonytalan még ahhoz, hogy mindenki számára egyértelmű hatásokkal járjon. A társadalomkutatók véleménye is megoszlik abban, hogy az új modell mennyire segít a leszakadóknak a felzárkózásban, vagy mennyire mélyíti a szakadékot. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy Magyarországon a népesség igen nagy hányada még nem rendelkezik számítógéppel, ám az ehhez a csoporthoz tatozó embereknek is lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek az információkhoz, amelyek a világhálón találhatók. Ezt szolgálja például az infoterminál, amely sok egyéb funkciója mellett, nyilvános helyeken elérhető internet-hozzáférést biztosít, mind beltéri, mind kültéri kivitelben. Ez ma már nagyszámban és országosan rendelkezésre áll. Másik e területen a hatékony vállalati ügyfélszolgálat működését szolgáló termékünk a Q-Control ügyfélhívó- és -irányító rendszer, amelyet cégünk mind szoftver-, mind hardveroldalról teljesen saját fejlesztésben készít.
– Az infoterminál tehát azért fontos, hogy bárki igénybe vehesse a lassan beinduló e-kormányzati szolgáltatásokat is, nem?
– Valóban, a közhivatalok azok a szervezetek, amelyeknek feladatuk a lakosság kiszolgálása ebből a szempontból is, ezért érdekeltek az ilyen megoldások kialakításában. Fontos fejlemény, hogy több önkormányzat van, amelyek olyan informatikai rendszert szeretnének kiépíteni, amely segíti az ügyintézés hatékonyságának növelését, javítja az önkormányzat szolgáltatásainak színvonalát. Például termináljaink alkalmassá tehetőek chipkártya elfogadására, ezzel megoldható a gyors és hatékony ügyintézés, amely biztonsági elemekkel is kiegészül. Az infoterminálok, azon felül, hogy internetezésre valók – szükség szerint tartalomkorlátozásokkal –, alkalmasak egyedi szoftvereket futtatni, amelyek bármilyen informatikai rendszer kiszolgálására képesek, köszönhetően a vékony kliens technológiának.
Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az említett infoterminál csak egy háttértechnológia, egy lehetőség az interaktív gazdaság és kormányzat létrejöttének elősegítésére. A másik oldalon az államigazgatás és a gazdasági vállalkozások, a szolgáltatók oldaláról azonban még sokat kell tenni az elérhető tartalom javítása érdekében. Az infoterminálon túl ez egy olyan további része az interaktív gazdaságnak, amelyben a MINOR szolgáltatóként kíván a színre lépni, elősegítve ezen társadalmi folyamatokat. Jelentős például az önkormányzati projektekben való részünk.
– Milyen k+f háttérrel hajtják végre fejlesztéseiket?
– A MINOR-ban régóta adott az a k+f szellemi potenciál, amit anyagiakkal is kiegészítünk: a vállalatcsoport profitjának tíz százalékát fordítjuk kutatásra és fejlesztésre, ami igen jelentős összeget jelent évente. A kutatás-fejlesztési tevékenységünk természetesen az internetes gazdaság megvalósulásának irányába mutat. Úgy gondoljuk, hogy a gazdaságilag megalapozott tevékenységek internetes technológiával történő támogatása reális lehetőség.
– Mi az interaktív gazdaság jövője szempontjából a legfontosabb kérdés?
– Ez egy nehéz probléma, mert más a helyzet a közszolgálati szférában és más az üzletiben. Az interaktív gazdaság felé vezető úton az első lépéseket tesszük meg abban az irányban, amelynek „végén” nemcsak interaktív közigazgatás, kormányzat áll majd szemben az ügyeiket intéző állampolgárokkal, hanem egy olyan társadalmi formáról beszélnek a társadalomkutatók, melynek körvonalai még eléggé bizonytalanok. Nem tudjuk azonban mennyi időre lesz szükség az egyes fejlődési lépcsőfokok bejárásához, hiszen ez nagyon erősen függ a kormányzat büdzséjétől, és az abból az informatikai fejlesztésekre eső összegektől. Az üzleti szférában teljesen másképpen fogalmazódnak meg ezek a kérdések, itt az számít, mekkora haszon remélhető az ügyfél és a vállalatok interaktív kapcsolatának fejlesztéséből. Minél kecsegtetőbbek a lehetőségek, annál gyorsabb lesz a fejlődés. A jelenből kiindulva biztosat még nem tudhatunk a holnapról. A jövővel kapcsolatban ezért nehéz bármit is nyilatkozni, hiszen az interaktív gazdaság valószínűleg a holnapután társadalmi formája.
