– Miniszter úr! Noha csökkenő mértékben, mégis passzív kereskedelmi mérleg mutatkozik az országaink közötti forgalomban. Ön szerint hogyan változtatható meg ez a negatív tendencia?
– Magyarország Svájccal szembeni kereskedelmi deficitje valójában nem is olyan nagy, ha a régió néhány más országáéval hasonlítjuk össze. Engem semmiképpen sem aggasztana a negatív kereskedelmi mérleg. Svájcnak a legtöbb EU-tagországgal szemben kereskedelmi deficitje van; Németországgal szemben, amely messze a legfontosabb kereskedelmi partnerünk, például a kereskedelmi passzívum megközelítőleg tízmilliárd euró. Véleményem szerint sokkal fontosabb, hogy a mindent átfogó fizetési mérleg hosszú távon többé-kevésbé egyensúlyban legyen.
Magyarországnak ahhoz, hogy növelje Svájcba irányuló exportját, jó minőségű, versenyképes termékeket kell szállítania, olyan területekre, ahol a svájci iparban nagy a kereslet, amilyen a gépipar, a vegyipar és a gyógyszeripar. Tény, hogy a Svájcba irányuló magyar gépexport több mint ötven százalékkal nőtt 2000 óta. És jóllehet a Magyarországról származó gyógyszerimport 2004-ben egyharmadával csökkent az előző évihez viszonyítva, még mindig tízszer nagyobb, mint 2001-ben (noha még mindig nagyon alacsony szinten áll). Ezek jó jelek olyan területeken is, amelyeken magas a hozzáadott érték aránya, s ez kétségkívül hozzájárult Magyarország Svájccal szemben fennálló kereskedelmi deficitjének csökkenéséhez. Ez bátorító fejlemény az exportra termelő magyar ipar számára, amit tovább kell erősíteni.
– Svájc most 12. helyen áll a magyarországi külföldi befektetők listáján. Úgy gondolom, vannak még tartalékok ezen a téren. Mi erről a véleménye?
– A szövetségi állam talán nincs a tíz legnagyobb külföldi befektető között, de a magyar statisztikai adatok szerint Svájc tavaly már a nyolcadik legnagyobb tőkebefektető volt Magyarországon ami a 2004 évi működőtőke-beáramlást illeti. Kétségkívül van még mód a javításra. Ez a megfelelő keretektől és a perspektívák vonzerejétől függ majd. Magyarország az elmúlt években olyan gazdasági növekedési ütemet produkált, amilyenről Svájc csak álmodhat. Miután Magyarország valószínűleg az elkövetkező néhány évben is magas növekedési ütemmel számolhat, a magyar piac a svájci cégeknek egyre érdekesebb. Továbbá Magyarország földrajzi helyzete nagyon kedvező, ideális ugródeszkát nyújt a délkelet-európai, valamint egyes kelet-európai országok, így például Ukrajna felé.
– Úgy tudom, a Svájc és az Európai Unió közötti megállapodás értelmében a szövetségi állam egymilliárd svájci frankot fizet majd be az EU kohéziós alapjába. Ez azt is jelenti, hogy Svájc választja ki a támogatandó projekteket?
– Svájc nem fogja ténylegesen befizetni ezt az összeget a kohéziós alapba. Világossá tettük, hogy pénzalapjainkat magunk akarjuk kezelni. Célunk az, hogy kiválasszuk a Svájc által finanszírozandó projekteket, a kedvezményezett országokkal együttműködve, olyan területeken, ahol Svájcnak viszonylagos előnye van, és valamilyen speciális tudással, ismeretekkel rendelkezik, és ahol a fogadó országok úgy érzik, hogy a svájci hozzájárulás jelentős hozzáadott értéket nyújthat.
– Igaz-e, hogy Svájcban jelenleg elsősorban kis- és középvállalkozások érdeklődnek Magyarország iránt?
– Magyarország a nagy társaságok számára is érdekes. A legnagyobb svájci cégek közül jó néhány befektetett már itt. Ugyanakkor az is igaz, hogy számos svájci kis- és középvállalkozás talált és talál kedvező feltételeket üzleti tevékenysége számára, és működik sikeresen Magyarországon az utóbbi években.
– Miniszter úr! Mit vár magyarországi tárgyalásaitól?
– Látogatásom célja az, hogy ápoljam és továbbfejlesszem az országaink közötti együttműködést. Rendszeres kapcsolatokon keresztül azonosítjuk a közös érdeklődésre számot tartó területeket és tevékenységeket. Miután nem vagyunk tagja az Európai Uniónak, a rendszeres bilaterális kapcsolatok politikai szinten különböző EU-partnereinkkel még fontosabbak. Ezek a kapcsolatok kiegészítik a Brüsszellel fenntartott kapcsolatainkat, és nélkülözhetetlen elemét képezik azon erőfeszítéseinknek, hogy hallassunk hangunkat az EU-ban. Célom ezért az, hogy erősítsem az önök kormányában Svájc európai politikájának jobb megértését, előmozdítsam a bilaterális gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődését.
Economx