– Természetesen jelentős különbségekről beszélhetünk, hiszen Budaörs a XVIII–XIX. században még egyutcás falu volt, területének differenciálódása a szőlő- és gyümölcstermelésre mint a területen jellemző megélhetésre vezethető vissza. A hármas osztás jól mutatja a munka mechanizmusát: kistelkes lakóházak alkotják az ófalut, a Kőhegyen présházak sora, pincéikkel benyúlva a hegy gyomrába és a Budai-hegység déli lejtőjén lévő szőlő-gyümölcsös parcellák alkotta mezőgazdasági terület. Ezen területek épületállománya részben még ma is megtalálható, sajnos elég rossz állapotban, koncepciótlanul átalakítva, toldozva-foldozva. Természetesen kivételt képez számos védett épület, melyeket tulajdonosaik szerencsére jó gazda módjára tartanak karban, megőrizve ezzel a település építészeti-történeti értékeit, zegzugos utcáinak hangulatát. Segítségként önkormányzatunk jelentős összeggel tudja támogatni helyreállításukat a minden évben pályázatként meghirdetett értékvédelmi támogatással.
A város kedvelt lakóhellyé vált a fővárosból kitelepülők számára, mely a hegyoldalak intenzív beépítésével jár. Az építtetők egyre több modern, extravagáns, jó minőségben kivitelezett családi házzal gazdagítják a várost, mindemellett továbbra is számos hagyományos, magas tetős, kertvárosi lakóház épül, rendezett környezetet teremtve.
Budaörs jelenlegi településszerkezetének kialakulását jelentősen befolyásolta az M1–M7 bevezető szakaszának megépítése, mely kedvező megközelítést biztosítva évtizedek óta vonzza a gazdasági-kereskedelmi funkciókat. Ezen épületek tulajdonosai számára általában a gazdaságos, gyors építés az elsődleges szempont, mely sajnos törekvéseink ellenére sem minden esetben hozott létre megfelelő kvalitású épületeket. Szerencsére vannak jó példáink is: a budaörsi ipari parkba települő kis- és középvállalkozások közül egyre többen szeretnék telephelyüket küllemében is szimbólumszerűen megtervezni, a logisztikai csarnokok közül a századforduló ipari építészeti jellegzetességét ültette át modern megfogalmazásban a shedtetős Porsche Parts Center.Az építészeti minőség javulásának elősegítése érdekében egyébként másfél éve hivatalunk tervtanácsot is működtet.
– Ön néhány évvel ezelőtt a város intenzív fejlődésének szükségességéről beszélt. Mit jelent ez, és megvalósult-e?
– Az elmúlt és az idei év során intenzív fejlődés alatt már nem a mennyiségi fejlesztést értjük. Korábbi elhatározásainkat váltjuk valóra, melyek egyértelműen a város minőségi fejlődését magába foglaló, az életkörülmények, lakókörnyezet javítását célzó tevékenységeket, a hiányzó jóléti intézmények építését tartalmazzák elsődlegesen. Ezt szolgálta az 1-es út fővárosig tartó szakaszának teljes rekonstrukciója, és számos települési jelentőségű út átépítése, megteremtve a kulturált közlekedés és parkolás feltételeit. A közelmúltban 15 szociális bérlakást adtunk át rászoruló lakóinknak, jelenleg épül az új 50 férőhelyes idősek otthona és az új mentőállomás. A városháza épületét bővítjük, melyet igazi közösségi intézményként, rendezvények, koncertek, kiállítások szervezésével szeretnénk még jobban bekapcsolni a város életébe. Önkormányzatunk 10 hektár nagyságú erdőt vásárolt a Törökugrató-hegyen, melyből a pihenést, kikapcsolódást jelentő parkerdőt kívánunk létrehozni, közelében egy elhagyott bányából szabadtéri színpadot, a jellegzetes sziklaalakzat tövében esetleg sziklamászó turistaközpontot. A Hosszúréti-patak menti szintén jelentős méretű terület megszerzésével a kamaraerdei városrész közpark- és sportcélú fejlesztéseit segíthetjük. Továbbá a jövő év legnagyobb szabású terveként az óvároshoz közeli, autópálya menti területünkön megépítjük a városi uszoda-sportcsarnok-strand komplexumot, melyhez kapcsolódva többhektáros városligetet alakítanánk ki, csónakázótóval. Városrehabilitációs terveink között szerepel az óváros főutcáján a jelenleg leromlott állagú épületállomány cseréjének elősegítése, a Templom tér környékén kialakított sétálóutca folytatásaként további tömbök ilyen jellegű feltárása, ehhez kapcsolódva a város legrégebbi épületei közül a tűzoltószertár kávézóvá, a Zichy-major épületének művészeti központtá való átalakítása.
– Az autópálya mentén kialakult és üzemel a közlekedési rendszer. Hogyan lépnek tovább a közeljövőben?
– Az M1–M7 autópályával párhuzamosan futó feltáró-szervizút kiépítése régen megfogalmazódott igényként szerepel terveink között. Ennek néhány szakasza már megépült, ezek összekötésével, illetve az Egér úti és a Budakeszi úti csomópontokba való bekapcsolásával az 1-es út és az autópálya tehermentesítését szeretnénk elősegíteni.
Economx