– Az ING Bank új Dózsa György úti székháza az „egyszerű” járókelő számára első látásra talán kissé furcsának tűnhet, ám monumentalitásához nem férhet kétség. Milyen szempontok figyelembevételével tervezte meg az Erick van Egeraat a bank „részeges”, ide-odadülöngélő épületét? – kérdeztük Tiba János építésztől, az Erick van Egeraat Associated Architects budapesti irodájának vezetőjétől.
– Az építészeknek egyfelől felelősségük van szolgálni a várost, a környezetet, ahol az épületeik lesznek, és van egy másik felelősségük: kiszolgálni a megrendelő igényeit. Ezt a két szempontot kellett összeegyeztetni. Egyrészt a megrendelő elvárásának megfelelően egy olyan, a bank nagyságát, a cég tekintélyét reprezentáló épületet kellett alkotnunk, amely az aktuális ingatlanpiaci ár- és szolgáltatási versenyben is megállja a helyét, azaz erősen kötött költségvetéssel dolgoztunk. Másrészt a környezetbe illő, innovatív megoldással akartunk előállni. Nem elsősorban a Városliget ihlette az épületünk homlokzatát – bár a homlokzati színvilág kapcsolatot teremt a parkkal –, hanem sokkal inkább az a tény, hogy az épület a Liget Center, egy modernista, nagyvonalú műemléki irodaépület, illetve az Andrássy út külső szakaszán álló századfordulós, XIX. századi eklektikus villák közé épült. A karakteresen eltérő építészeti stílusok különbségeit, illetve kapcsolódásait felhasználva sikerült olyan építészeti nyelvet teremtenünk, amelyet használva a bank épülete harmonizál a környezetével, illik a városképbe.
– Milyen visszajelzést kapnak a járókelőktől?
– Nagyon sokfelől kaptunk már észrevételt. Az épület határozottan vállalja magát és ez határozott reakciókat generál. Az embereknek általában nagyon tetszik, de talán senkivel nem beszéltem még, aki vélemény nélkül hagyná az épületet. Érzéseket generál és ez a legjobb, amit elérhetünk. A másik fontos körülmény az, hogy az alkotásunk kezd fokozatosan a városkép részévé válni. Gyakran találkozom turistákkal, látogatókkal vagy szakemberekkel, amint épp azért jönnek ide, hogy az épületet fényképezzék.
– A legutóbbi találkozásunkkor ön azt mondta, hogy leginkább magánbefektetők a megbízóik?
– Így van. Bár a hollandiai irodánk nem egy középületi megbízást is kap, itthon elsősorban magánbefektetőkkel dolgozunk a piacon. A tavalyi évünk ezt a fajta együttműködést erősítette. Tapasztalataink szerint az uniós csatlakozás előtt a befektetők óvatosabbak voltak, valószínűleg a szabályozási keretek tisztázatlansága miatt. A csatlakozás kapcsán azután meglódult az ingatlanbefektetési piac, nagyon sok olyan megrendelőnk van jelen pillanatban is, akik nagy léptékben gondolkodnak. Ugyanakkor a hazai megbízók egyre professzionálisabbak, egy-egy komolyabb fejlesztés-befektetés előkészítésére komoly energiákat fordítanak: több olyan megvalósíthatósági tanulmányon dolgozunk pillanatnyilag, amelyek a városépítési szempontokat és a befektetői érdekeket figyelembe véve építészetileg és üzletileg is igazán kiugró eredményeket hozó befektetések alapját képezhetik.
– Hogyan hozzák szinkronba az építészek művészeti szempontjait az anyagi szempontokkal?
– A velünk szemben megfogalmazott igények és a számunkra biztosított lehetőségek alapján mintegy a megrendelőink és az épületeinket használó, látó emberek bőrébe bújva igyekszünk a lehető legjobb építészeti megoldásokat megtalálni. A szokottnál jóval több munkát, tanulmányt, kutatást végzünk azért, hogy megtaláljuk különböző (építészeti, városrendezési, üzleti, praktikus vagy esztétikai) szempontok kapcsolódási pontjait. Eközben az is gyakran előfordul, hogy a tervezés egy előrehaladott állapotában váltunk építészeti koncepciót, de hiszünk abban, hogy a terveink valódi értéket teremtenek.
Nem könnyű a vevőinkkel ezt a munkamódszert elfogadtatni, hiszen ez több időt és pénzt igényel, de egy építész tanulmánytervi munkájának igazi értéke van: egy szűz terület meghatározott piaci értékéhez képest a jó tanulmányterv képes a terület lehetőségeit bemutatva annak értékét a többszörösére növelni – a tulajdonos már ebből is profitál. További szempont, hogy pillanatnyilag a befektetők nagy többsége a kezdeti stádiumtól banki hiteleket használ a projektek finanszírozására. A bankoknak pedig befektetési alapon a kölcsön megtérülésével kell igazolni a projekt létjogosultságát. Ez tovább erősíti az építész feladatának és felelősségének komplexitását.
– Milyen az EEA piaci pozíciója?
– Talán azt mondhatom, hogy továbbra is exkluzív a megítélésünk. Az iroda nemzetközi ismeretségét és a munka minőségét tekintve Magyarországon egyedülálló, de egyre több tehetséges hazai építész kap lehetőséget és erősíti a versenyt. Ez persze nem baj, sőt, inkább a minőséget javítja. A versenytől nem kell azonban félnünk, mert az iroda folyamatos nemzetközi leterheltsége erősítette versenyszellemünket, a versenyképességet.
– Gondolom, szakmailag a legjobb munkatársakat választják ki.
– A lehetőségekhez képest így van: szerencsére folyamatosan érkeznek hozzánk a jelentkezések. Büszkék lehetünk arra is, hogy a munkánk minősége még a tengerentúlról is idecsábít kollégákat, akik kifejezetten a budapesti irodánkba jelentkeznek.
– Milyen nagyobb projektjeik voltak tavaly?
– Részt vettünk a Lágymányosi hídtól délre létesítendő szórakoztatóközpont tenderén, Brno új főpályaudvarának építészeti tervpályázatán, de dolgozunk a XI., illetve a XIII. kerületben, valamint Csepelen. Ezek olyan átfogó fejlesztések, amelyek nagyban befolyásolhatják egy-egy terület üzleti és társadalmi életét.
