Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ideális esetben Szlovákia alig 300 nap múlva áttérhet az euróra, napjainkban az ennek feltételét jelentő valamennyi maastrichti kritériumot teljesíti. Ezért aktuálissá vált az állami eurókampány beindítása, melynek költségkerete 180 millió korona (közel 1,5 milliárd forint). Pozsony az eurózónába 2008 januárjában belépett Máltától kért és kapott segítséget az euró átvétele és a kampány levezénylése tárgykörében. Az intenzív tájékoztatási kampány és a hatékony fogyasztóvédelem révén zökkenő- és fájdalommentes volt az átállás az euróra - közölte március 14-i pozsonyi látogatása során Alan Camilleri, az euró máltai bevezetéséért felelős bizottság elnöke. Camilleri szerint a szigetországi fogyasztóvédelem, ha kellett, büntetett: az árfelkerekítőket 1700 eurós pénzbírsággal sújtották és az üzleteket kényszerítették az eredeti árak visszaállítására. Ami pedig az állami kampányt illeti, a kormány az egyes sajtótermékek olvasótáborának nagysága szerint osztotta szét az euró népszerűsítését célzó hirdetéseket.
Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert Robert Fico szlovák kormányfő közölte: a kabinetjét ostorozó újságokban nem folytatnak eurókampányt. "Nem látom értelmét annak, hogy állami pénzeket pumpáljunk olyan magánújságokba, amelyek szüntelenül ostorozzák a kormányt és ellenzik a stratégiai célként kitűzött euró bevezetését. Egyben az olvasók számának csökkenését kívánom nekik" - mondta a miniszterelnök. A kampány már megkezdődött a tévékben, ám a vezető napilapokban eddig valóban nem hirdettek, miközben valamennyi napilap folyamatosan és objektívan tájékoztat az euróról, a vezető lapok pedig rendszeresen mellékleteket közölnek az uniós fizetőeszközről. Ivan Stefanec, a Mikulás Dzurinda vezette SDKÚ parlamenti képviselője, volt euróbiztos ennek kapcsán közölte, a kormány információs kampánya "egy nagy tragédia", mivel politikai propagandát csinálnak belőle, és úgy tesznek, mintha az euró csak a Fico vezette Smer párt választóit érintené. Stefanec szerint a gyatra kampány révén a lakosság tájékozottsága is alacsony.
A Focus februári közvélemény-kutatásából kiderül: az utóbbi hónapokban csökkent az euró szlovákiai bevezetését ellenzők száma, viszont emelkedett a bizonytalanok aránya. Februárban összességében a megkérdezettek 43 százaléka támogatta az euró 2009-es átvételének tervét, 42 százaléka határozottan elutasította, a fennmaradó 15 százalék nem tudott érdemben nyilatkozni a kérdésben. 2007 őszén még a megkérdezettek 52 százaléka vetette el az eurót. Az Európai Unió közös fizetőeszköze mellett leginkább a fiatalabb korosztály állt ki, továbbá a magasabb képzettségűek, a szellemi munkát végzők, az átlagosnál nagyobb jövedelemmel rendelkezők, a nagyvárosokban lakók. Ami pedig a válaszadók pártpreferenciáit illeti, leginkább a vezető ellenzéki SDKÚ hívei viszonyulnak kedvezően az euróhoz. A bevezetendő fizetőeszköz legtöbb ellenzője az idősebb és alacsonyabb iskolai végzettségű korosztályból kerül ki, ami pedig a területi megoszlást illeti, a nagyszombati és a besztercebányai kerületben lakik a legtöbb ellenző. A pártpreferenciák terén a nacionalista SNS és a kommunista KSS szimpatizánsai a legkevésbé nyitottak az euró fogadására.
Az elutasítók érvelése döntően az uniós fizetőeszköz által gerjesztett esetleges inflációra, továbbá az árak kerekítése okozta bonyodalmakra szorítkozik. A pénzromlásra vonatkozó ellenérv nem légből kapott. Ján Tóth, az ING Bank vezető elemzője a napokban azt mondta, az euró gyorsítja az infláció ütemét, mégpedig a mostani évi 2,5-3 százalékról 5-6 százalékra. Ám írjuk az euró számlájára azt is, hogy a közös pénz éves szinten 0,7 százalékkal járulhat hozzá a gazdasági növekedés üteméhez - legalábbis Frantisek Palko pénzügyi államtitkár szerint.
A Fico-kormány jövőre, az euróra történő átállás esetleges negatív hatásait enyhítendő, mintegy 22 milliárd koronát (pontosabban ennek megfelelő összegű eurót) fordít a legszegényebb társadalmi rétegek megsegítésére - közölte egy tévévitában Vladimír Meciar, a HZDS elnöke. Az exkormányfő hozzátette, csupán saját számításairól van szó, és ez ügyben nem konzultált a pénzügyminisztériummal sem. Ján Pociatek pénzügyminiszter a múlt heti kormányülést követően nem cáfolta teljes mértékben Meciar állítását, mindössze azt mondta, hogy a valóban fontolgatott kompenzációra biztos nem szánnak 22 milliárd koronát. Szerinte az euró 2009-es bevezetésével kapcsolatosan semmilyen drasztikus áremelkedéssel nem kell számolni. Viera Tomanová szociális és munkaügyi miniszter szerint jövőre a legalacsonyabb nyugdíjakat szeretnék emelni, ennek törvényi előkészületein máris dolgoznak. Robert Fico kormányfő korábban csupán annyit jelzett, az euró negatív hatásait - nem részletezett módon - enyhíteni próbálják, az esetleges áremelésről szólva pedig közölte: 12-15 alapvető élelmiszer árának alakulását kiemelt figyelemmel fogják követni. Ivan Sramko szlovák jegybankelnök úgy látja, az euróhoz szükséges maastrichti kritériumok teljesítése nem jelenthet problémát Szlovákia számára, azonban kulcskérdés ezek fenntarthatósága.
