Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt 12 hónap tapasztalatai alapján egyre kevésbé tudja Lengyelország elkerülni, hogy az unió „bajkeverőjének” tűnjön. A konzervatív lengyel kormány hangosan érvelt a szolidaritás elvének érvényesítése mellett, a régi EU-tagok munkaerőpiacának megnyitásáért, a Lengyelországot elkerülő német–orosz tenger alatti gázvezeték építésének megakadályozásáért és a schengeni határok kiterjesztésével kapcsolatban, ugyanakkor költségvetési hiánya átlépi az uniós limitet és szavazást tervez az euróbevezetésről, amely szintén hordoz negatív üzenetet a közös valutát már használó országok számára – ugyanis a csatlakozási szerződésben már kötelezettséget vállalt a közös pénz bevezetésére.
Az EU–orosz egyezmény megkötését lehetetlenné tevő lengyel vétó ugyan nem váltotta ki a vezető európai hatalmak nyílt kritikáját, de bizalmas beszélgetéseken a közösség diplomatái hangsúlyozzák, hogy bár az EU-nak megértőbbnek kellene lennie Lengyelország problémái iránt, az azért mégsem járja, hogy Varsó túszul ejtse a megállapodást azért, mert Moszkva korlátozta a lengyel hús exportját Oroszországba. A patthelyzetet mutatja, hogy Lengyelország nem fogadta el Brüsszel ajánlatát, amely szerint Varsó az unió írásba adott vétójoga alapján felfüggeszthette volna az energetikai együttműködésről folyó tárgyalásokat, ha nem elégedett Moszkva hozzáállásával, ehelyett a stratégiai partnerségi egyezmény megvétózására tart igényt.
A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság elnökhelyettese, az országot vezető Kaczynski ikrek bizalmasa, Marek Jurek azzal védi az EU–orosz egyezménnyel kapcsolatos lengyel álláspontot, hogy minden probléma megelőzhető lett volna, ha az Európai Bizottság (EB) korábban, a lengyel húsexport leállítása idején sokkal határozottabban Lengyelország mellé áll. Jurek a finn elnökséget is hibáztatja, mert az számon kérhető írásbeli garanciák helyett gyenge szóbeli ígéreteket tett országának az orosz kereskedelmi korlátok feloldásával kapcsolatban.
Eközben az EB igyekszik rávenni Oroszországot egy háromoldalú orosz–lengyel–EU tárgyalássorozatban való részvételre, német diplomaták pedig arról győzködik Moszkvát, hogy még a december 14-ei EU-csúcstalálkozó előtt szüntesse meg az exporttilalmat. Jurek megnyilatkozásai ugyanakkor arra utalnak, hogy a lengyel kormány hozzáállásának szigorúan nem enyhítenek meg az uniós partnerek erőfeszítései, mint mondta, „mindenekelőtt fel kell oldani az embargót, ez nyitja meg az utat az EU–orosz tárgyalások előtt”. Az oroszok viszont nem fogadják el az unió közvetítését, mivel szerintük kétoldalú vitáról van szó.
