Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a fotósok kedvéért a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón nem spórolt a mosollyal Angela Merkel német kancellár és Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök, és mindketten hangsúlyozták, hogy államaik jó, baráti kapcsolatokat ápolnak egymással, megbeszéléseik semmilyen konkrét eredményt nem hoztak kormányaik egyre feszültebb viszonyának enyhítésében. A lengyel politikus elutasította, hogy országa részt vegyen a Balti-tenger alatt épülő német–orosz gázvezetékprojektben, míg német partnere a háború utáni vagyonvesztésekkel kapcsolatos jóvátételek ügyében nem támogatta azt a lengyel álláspontot, amely szerint a két államnak kölcsönösen le kellene mondania minden ilyen követelés támogatásáról.
Az orosz gázt Lengyelország elkerülésével szállító, Nyugat-Európát közvetlenül ellátó tenger alatti vezeték ügye a projekt ötletének megszületésétől kezdve heves ellenállást váltott ki a lengyel politikusokból – valamint a balti államok kormányaiból –, mivel az lehetővé teszi az orosz fél számára, hogy a nyugat-európai tranzitszállítások veszélyeztetése nélkül leállítsa Lengyelország és a Baltikum gázellátását, azaz az energiafegyver bevetésével zsarolja ezeket az országokat. Kaczynski a tárgyalások után úgy fogalmazott, hogy „egyetlen EU-államnak sem szabadna megkerülnie a projekttel más EU-tagállamokat”.
Sajtóértesülések szerint Merkel felajánlotta, hogy építsenek leágazást a vezetékből Lengyelország felé, amit partnere azzal utasított el, hogy ezzel az orosz gáz juthatna csak el országába, miközben Lengyelország alternatív energiaforrások megteremtésében érdekelt. Kaczynski szerint olyan EU-szintű megállapodásra van szükség, amelyben a nyugati országok vállalják, hogy az orosz gázcsap elzárása esetén ellátják energiával Lengyelországot.
A másik kritikus kérdés forrása az, hogy egy német civil szervezet pert indított az Emberi Jogok Európai Bíróságán a második világháború utáni területrendezésben vagyonukat vesztett németek jóvátételének ügyében. Lengyelország sérelmezi, hogy az ügyben, amely Kaczynski szerint megkérdőjelezi az országában érvényben lévő tulajdonjogi viszonyokat – ráadásul a mai Lengyelország területének 34 százalékát érinti –, a német kormány hallgat. Merkel álláspontja szerint ha egy a partnere által szorgalmazott új államközi szerződésben utasítanának el mindennemű második világháborús jóvátételt, az csak „bonyolultabbá tenné a helyzetet annál, mint amilyen most”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy kormánya követni fogja elődeinek azt a politikáját, amely szerint megértik ugyan a kárt szenvedettek gondjait, ám nem támogatják az ilyen kártérítési követeléseket. Kaczynski szerint az ügy nincs lezárva, kormánya további lépésekre készül.
