Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de rosszul mennek a dolgok – nyilatkozta az uniós csatlakozáshoz szükséges török reformokról José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az olasz Corriere della Serának. A tárgyalások kritikus ponthoz értek, a reformok ügyében pedig nagyon lassú a haladás, és nem látható az az előrelépés, amire az unió számított. Brüsszel november 8-án adja ki a következő országjelentést Törökországról, a török parlamentnek még ez előtt el kellene fogadnia az előtte fekvő reformcsomagot, azonban ebből is hiányzik mind a vallási alapítványok megfelelő szabályozása, mind a „törökség megsértéséért” való büntetések eltörlése, ami az uniós alapfeltételek egyike. Barroso kifejezésre juttatta reményét, hogy a finn elnökségnek sikerülni fog elkerülnie a csatlakozási tárgyalások drámai megszakadását, de bevallotta, hogy egyáltalán nem biztos ebben.
Ugyanakkor egy közvélemény-kutatás szerint a törököknek már csak kevesebb mint harmada, 32,2 százaléka gondolja úgy, hogy Törökországnak be kellene lépnie az Európai Unióba. Ez jelentős fordulat tavalyhoz képest, amikor még 57,4 százalék volt ez az arány, illetve még nagyobb változás 2004-hez képest, amikor a lakosság 67,5 százaléka támogatta az uniós tagságot. Az egy évvel ezelőtti több mint kétszeresére, 10,3 százalékról 25,4-re nőtt azok aránya, akik szerint az országnak semmiképpen nem kellene csatlakoznia az EU-hoz.
A közvélemény-kutatást egy hónappal ezelőtt készítették, amikor Brüsszel a gazdasági-társadalmi reformok felgyorsítására szólította fel Törökországot, továbbá arra, hogy tegyen engedményeket a ciprusi görög köztársaság elismerésének kérdésében. Az EU-ellenes közhangulat azóta valószínűleg még erősödött, miután szeptember végén a francia parlament elfogadta azt a törvényt, amely bűnténynek minősíti az ottomán törökök által az örmények ellen elkövetett népirtás tagadását – ami Ankara hivatalos politikája.
