Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar bankok nyereségessége messze meghaladja a nyugat-európai bankokét. Idén a harmadik negyedévben a magyar bankrendszer tőkearányos megtérülési mutatója (ROE: return on equity) 26,29 százalék, igaz, tavaly ilyenkor még 27,16 százalék volt. Ezzel szemben az eszközarányos megtérülés (ROA: return on asset) a tavaly szeptember végi 2,29 százalékról 2,34 százalékra javult. Azaz a magyar bankok évről évre növekvő hatásfokkal forgatják a pénzt, s jobb megtérüléssel, mint a régi uniós tagállamok bankjai – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) harmadik negyedéves elemzéséből.
A különbség már 2003-ban is látványos volt, de még inkább azzá vált 2004-re. A Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) elemzése szerint 2004 végére a ROE Magyarországon 25 százalék, az új EU-tagok esetében átlagosan 20 százalék, míg az eurózónában csupán 11 százalék volt. A ROA tekintetében is messze az eurózóna 0,4 százalékos száma fölött áll a KKE-régió a maga tavaly év végi átlag 1,4 százalékos mutatójával, míg Magyarországon az eszközarányos megtérülés 2004-ben 1,9 százalék volt. Ez a nemzetközi összehasonlításban különösen magas eszközarányos kamatbevételnek s a hatékony költséggazdálkodásnak egyaránt köszönhető.
Míg az euróövezetben a BA-CA adatai szerint a nettó kamatbevétel az összes eszközhöz képest 1,2 százalék, addig az új EU-tagok esetében 3,1 százalék, ezen belül Magyarországon 4,6 százalék volt. A kamatbevétel ilyen hatalmas mértéke egyaránt köszönhető a magas hitelrátának és a betétoldali kamatmarzsnak. A 2005-ös marzsnövekedés annak köszönhető, hogy a magyar bankok a hitelkamatoknál sokkal gyorsabban csökkentették forrásaik kamatait, vagyis kevesebbet fizetnek a betétekre, s egyre több olcsó forrást szereznek külföldről. Az eredményességi és marzsmutatók növekedése a lakossági hitelállomány rohamos gyarapodásának köszönhető, beleértve a jelzálog-hitelezést is, ahol 2002–2003 folyamán a magyar bankok – szemben a nyugat-európai 1 százalék körüli marzzsal – akár 10 százalék fölötti kamatrést is realizálhattak az állami kamattámogatás miatt.
Mivel az ingatlanfedezet következtében ez kevéssé kockázatos üzletág, s a fiatal portfóliókban még kevés a rossz hitel, így ez nem igényel túl magas tartalékolást sem, tehát a bankok szép hasznot könyvelhettek el ezeken a hitelállományokon ezekben az években, így idén is. Az állami kamattámogatás megváltozása után a bankok a magasabb nyereségtartalmú devizahitel-felvételre sarkallták a lakosságot – sikeresen. Így ezen is tekintélyes profitot realizálnak, már a hitelnyújtás első évében. Ma már a bankoknál a hangsúly egyre inkább a kis- és középvállalati, s főleg a lakossági hitelezésen van, mivel ezeket a hiteleket drágábban folyósíthatják, mint a nagyobb vállalatoknak vagy az önkormányzatoknak nyújtott kölcsönöket. Ez azonban a verseny erősödését, s így a kamatmarzsok zsugorodását okozza, ám a még magas kamattal megkötött közép- és hosszú távú hitelállomány továbbra is magasan tartja majd a magyar bankok eredményességi mutatóit.
A kiemelkedő eredményben persze jelentős szerepe van a költségtakarékosságnak is. Magyarországon a bevételhez mért kiadásokat szigorúbban fogják a bankok, mint Nyugat-Európában. A bankrendszer költség/bevétel (CIR, cost/income ratio) mutatója 2004-ben az euróövezet 64 százalékával és az új EU-tagok 62 százalékával szemben csupán 56 százalék volt Magyarországon.
A magyar bankszektor eredményességi vizsgálatánál is figyelembe kell venni a piaci koncentrációt. Ez a Magyar Bankszövetség értelmezése szerint közepesen erős, a 34-ből a tíz legnagyobb bank a bankrendszer eszközeinek 77,5 százalékát birtokolja, ha ebbe beszámítjuk a magyar leány-jelzálogbankokat is, akkor az arány 84,1 százalékra ugrik. Ezen belül pedig kiemelkedő az OTP-csoport piaci részesedése, egyes üzletágakban eléri az ötven százalékot. Persze nem minden bank egyformán jövedelmező, de a legnagyobb, az OTP Bank különösen magas banki és csoportszintű ROE és ROA mutatókat hoz. A ROE mutatója 2004-ben több mint háromszor nagyobb volt az euróövezetbeli átlagnál, vagyis 38,23 százalék, míg a reál-ROE hasonlóan magas, 31,4 százalék. A ROA mutató a 2003-as 2,74-ről 2004 végére 4,4 százalékra nőtt, azaz nagyon magas eszközhatékonyságot mutat, nem is véletlenül, hiszen nőtt a nettó kamatmarzs is, mégpedig látványosan, 4,08 százalékról 4,98-ra, a bankrendszer tavalyi nyereségének pedig mintegy a felét egymaga az OTP Bank hozta, hazai leánybankjai eredményének beszámítása nélkül is. Az OTP súlyánál fogva tehát ezek az adatok meghatározzák az egész magyar bankrendszer eredményességét.
