Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A következő három év alatt 53 milliárd euróra nő a magyarországi bankok hitelállománya a 2004. végi 33 milliárdról, míg a betétállomány 42 milliárdra 32 milliárd euróról – mondta Willi Hemetsberger, a Bank Austria-Creditanstalt igazgatósági tagja az IIR Hungary által szervezett Bankszektor 2005 című konferencián. Ez az új EU-tagok növekedési átlaga körüli hitelbővülést jelentene, míg a betéti oldalon az érintett országok átlaga alatti volna az ütem. Az, hogy mindjobban nyílik az olló a hitel- és a betéti oldal között, magával hozza a bankok külső forrásokra való mind nagyobb rászorultságát.
A hitelállomány bővülésében 2008-ig évi 14 százalékos növekedést feltételeznek a BA-CA elemzői. Ezen belül a céges hitelek állománya évi 11, a lakossági hiteleké 18 százalékos növekedést produkálhat. Ez közel azonos az OTP Banknak a konferencián elhangzott prognózisával. Spéder Zoltán, a bank alelnöke és vezérigazgató-helyettese előadásában elhangzott, hogy az OTP előrejelzése szerint a lakossági hitelállomány átlagos növekedési üteme a 2000-től 2005-ig tartó időszakban elért évi 50 százalékról 2004–2009 között mintegy évi 20 százalékra lassul, ám mert a bázis ma már magasabb, mint néhány éve – a lakáshitelezés felfutása előtt – volt, a következő években is hatalmas marad az éves új hitelkihelyezés.
Bár a lakosság a rendelkezésre álló jövedelemhez képest mára már az EU átlagát elérő mértékben eladósodott, a jövedelem folyamatos növekedése biztosítja a további hitelfelvételhez az anyagi potenciált.
A bevételek struktúrája is mindjobban közelít az európaihoz, így a BA-CA szerint a jövőben csökkennek a kiugróan magas magyar kamatmarzsok, s a nem kamatbevételből származó nyereséghányad is nő. A nem kamatbevételek Magyarországon jelenleg a nyereség 25 százalékát adják, szemben az új EU-tagok 41 és az eurózóna 47 százalékos átlagával.
Az ausztriai bankrendszer elmúlt tíz évét érdemes áttekinteni, ugyanis vélhető, hogy a magyar bankrendszer pályája is hasonlóképpen alakul. Így például Ausztriában az elmúlt tíz évben fokozatosan, 2,3 százalékról 1,3 százalékra csökkent a kamatbevételek összes eszközhöz viszonyított aránya, s ez nemcsak a kamatmarzsok szűkülésének köszönhető. Az osztrák háztartások is mind nagyobb hányadban tartják befektetéseiket bankbetét helyett életbiztosításban és nyugdíjalapokban, valamint részvényekben, kötvényekben és befektetési alapokban, ám ez még mindig távol van az eurózóna átlagától, s még távolabb az USA-ban jellemző lakossági megtakarítási struktúrától.
Ausztria és az eurózóna átlaga között ugyancsak jelentős eltérés tapasztalható abban, hogy a vállalatok honnan szerzik a forrásaikat. Így míg a „sógoroknál” a részvénykibocsátás 17 százalékot tesz ki ebből, addig az eurózónában 37,4 százalékot, s a cégek hitelfelvétele biztosítja forrásaik 54,4 százalékát, míg az eurózónában ez csak 41,9 százalék. Meglepő, hogy az USA-ban a részvények adják a források 60,3 százalékát, a hitelek pedig csak a 7,1 százalékát. A fejlett tőkepiacra jellemzően a kötvénykibocsátás is nagymértékű, a források 17,9 százaléka származik innen, az eurózónában csak 8,3 százalék, az osztrákoknál pedig 10,3 százalék a súlya ennek a finanszírozási formának.
