Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Legkésőbb október végére az Európai Unió (EU) elfogadja a bankokra vonatkozó, Bázel II néven ismert új tőkeszabályozási modellt és beépíti jogrendjébe – hangzott el az SAS Banki Informatikai Vállalat által szervezett konferencián. Az Európai Bankföderáció (European Banking Federation, FBE) képviselője elmondta, hogy az új tőkekritériumokat 2007 vagy 2008 januárjától kell a hitelintézeteknek alkalmazniuk.
Az új bázeli tőkeegyezmény, szakítva a Bázel I-es szabályok uniformizáltságával, a bankok egyéni igényeihez igazodik majd – mondta az FBE munkatársa. (Bár a korszerűbb módszerek bevezetése jelentős feladatok elé állítja a bankokat és költséges is, de arra számítanak, hogy így csökken a megképzendő szavatolótőke mennyisége, amin a bankok hosszú távon mindenképp nyernek – vélik megfigyelők.)
A konferencián Csillik Péter, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza elmondta, hogy az új szabályokat a fejlett és a fejlődő világ bankjainak háromnegyede nem alkalmazza majd. A teljes körű bevezetés a legkisebbtől a legnagyobb bankig csak az EU-ban történik meg, és az USA is csak a 10-20 ottani nagybanknak teszi kötelezővé ezen szabályok alkalmazását. Így világszerte a legtöbb bank továbbra is a Bázel I szerint képzi majd meg szavatolótőkéjét, a Cook-féle 8 százalékos tőkeszabály szerint.
Csillik úgy véli, hogy a Bázel II bevezetése során főként az úgynevezett második pillér lesz a kritikus elem, vagyis hogy a bankfelügyeleteknek minősíteniük kell a bankok kockázatminősítéseit, és erre mindössze fél évük lesz. A szakember hozzátette: szerinte a magyar bankok közül a legtöbb a belső értékelés szerinti módszert választja majd, ám olyan esetekben, mint az OTP, nem tudni, hogy ki és mi szerint ellenőrzi majd az EU-n kívüli országokban lévő leánybankjait.
A Bankszövetség munkatársa elmondta, hogy a jogszabályok közül a hitelintézetekről, illetve a szakosított hitelintézetekről, valamint a tőkepiacról szóló törvényeket és a kapcsolódó rendeleteket kell módosítani. Ezenfelül olyan jogszabályok, mint a csődtörvény, a polgári törvénykönyv és az államháztartási törvény módosítása is szükségessé válik, s a bankcsoporton belüli adatkezelés és adatvédelem szabályait is oldani kell – tájékoztatott Csillik Péter.
A változások idehaza mintegy kétszáz társaságot érintenek, köztük a két állami tulajdonú, illetve harmincegy kereskedelmi bankot és öt szakosított hitelintézetet.
