Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) tartalmazza mindazokat a célokat és elveket, amelyeket Magyarország hazai és uniós forrásból a következő húsz évben meg akar valósítani annak érdekében, hogy Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országává váljon. Összesen 900 szervezet vett részt a dokumentum társadalmi vitájában, eddig még nem volt példa ilyen széles körű egyeztetésre Magyarországon – mondta Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a több hónapos munkát lezáró konferencián.
Az átfogó célok közül a legtöbb voksot a „versenyképes Magyarország” kapta, ezután a „biztonságos” és az „igazságos Magyarország” következett. A gazdasági versenyképesség növelésének célját követik a humán erőforrás megújítását szolgáló célok: a foglalkoztatás bővítése, a népesség egészségi állapotának javítása, valamint a tudás növelése. Ezekkel a célokkal minden egyeztető szervezet egyetértett.
A véleményezők az állammal szemben egy sor gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos elvárást soroltak fel, így például hogy az állam a közvetlen támogatások helyett a piaci feltételeket alakítsa a gazdaság igényeihez, koncentráljon néhány ágazat fejlesztésére, javítsa a kkv-k tőkeellátottságát piackonform eszközökkel, decentralizáljon, fejlessze az infrastruktúrát, a humán erőforrást és a k+f feltételeit. A foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos elvárások között jelent meg többek között, hogy az állam elsősorban a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segítse, javítsa a képzési feltételeket, csökkentse az élőmunkát terhelő járulékokat, támogassa az egész életen át tartó tanulásban részt vevőket és munkaadóikat. A népesség egészségi állapotának javulásával kapcsolatos elvárások voltak, hogy az állam korszerűsítse és tegye hatékonnyá az egészségügyi ellátórendszert, támogassa a prevenciót, fejlessze az intézmények infrastruktúráját, valamint gondoskodjon az ellátás térbeli kiegyenlítettségéről.
Az OFK egyben keretet is jelent négy, uniós kötelezettségből származó dokumentumnak: a fenntartható fejlődés stratégiájának, a Lisszaboni Akciótervnek, a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretnek (második NFT) és az operatív programoknak. Ellentmondást rejt azonban magában – amire a társadalmi egyeztetésben részt vevő szervezetek is felhívták a figyelmet –, hogy míg az OTK társadalmi egyeztetése már befejeződött, és még ebben a hónapban a parlament elé kerül az erről szóló országgyűlési határozattervezet – az érintett négy dokumentum még nem készült el. A Fenntartható Fejlődés Stratégiájának és a Lisszaboni Akciótervnek a társadalmi egyeztetése szeptemberben kezdődik el, a második NFT partnerségi folyamata ez év végén és a jövő év elején zajlik majd, az operatív programok pedig a jövő év első felében kerülnek a társadalmi partnerek elé.
Bodolóczki Linda