A NAPI Gazdaság cikke
Nem tesz jót az uniós pénzekbe, pályázati rendszerbe vetett hitnek, hogy késnek a kifizetések – mondta lapunknak Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke. A bizonytalanság mindenképpen megviseli a pályázó cégeket és a pályázatírókat is – a cégek a tanácsadókat sürgetik, akik persze hozzájuk hasonlóan semmiféle információval nem rendelkeznek arról, hogy mi is történik és mikor mire lehet számítani. Maróczi véleménye szerint a cégek többsége nem viseli jól, hogy a megígért pénz hiányzik a kasszából, így elképzelhetőnek tartja, hogy az NFT-vel szemben más pályázatok értékelődnek fel a jövőben.
Összesen 460 milliárd forint értékben több mint 9000 pályázatot támogattak az operatív programok az uniós csatlakozásunk óta, ezek nagy részének megvalósítása már meg is kezdődött. Közel tízezer projektgazda szerez most tapasztalatot a rendszerről – a vélemények pedig megoszlanak. A pályázat megírásától a projekt befejezéséig és a támogatási összeg kifizetéséig hosszú hónapok, évek telnek el, közben újabb nem várt költségek merülhetnek fel, és vannak olyan időszakok, mikor azt sem lehet tudni, hogy mi történik a pályázatunkkal, miért nem értesítenek. Általában azok a pályázók, akik nem első projektjüket hajtják végre, jól veszik az akadályokat, optimisták, beletanultak már a rendszer működésébe.
Kezdetben könnyűnek látszik
A folyamat a fejlesztés elhatározásával, a pályázati kiírás kiválasztásával kezdődik. A pályázatíró cégekkel általában elégedettek az ügyfelek, szolgáltatásuk a pályázat elkészítése mellett a nyomon követés és az elszámolásban való segítségnyújtás is lehet (NAPI Gazdaság, 2005. július 27., 3. oldal). A tájékoztatásban nagy szerepük van a kiíró szervezeteknek, vagy azok ügyfélszolgálatának. Egy GVOP-s (Gazdasági és Versenyképességi Operatív Program) nyertes arról számolt be, hogy a kifizetési határidő után úgy várt két hónapig, hogy semmiféle jelzést nem kapott arról, hogy történik-e egyáltalán valami.
Papírok és hiánypótlás
A pályázat megírása mellett a szükséges papírok beszerzéséért, a tervek elkészítéséért is fizetni kell – ennek a költségei meglehetősen magasak, nagyobb projekteknél a több százezer forintos nagyságrendet is elérhetik.
A projektek befogadása után jön a hiánypótlás – az AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program)-nyertesünknek ez kissé nehézkesen ment, mivel időközben a pályázati dokumentáció formanyomtatványai megváltoztak, így a hiányosságok mellett a rendben lévő iratokat is át kellett vezetni az új formanyomtatványra, valamint újra be kellett szerezni a cégkivonatot és az igazolást arról, hogy a cégnek nincs köztartozása.
A döntés megszületése után a szerződéskötés általában már jól elő van készítve, a projektgazdák a legtöbb esetben kérhetnek előleget, valamint akár havonta is elszámolhatják a költségeiket – kérdés az, hogy mennyire tudnak erről a cégek, ugyanis az általunk megkérdezettek egyike sem élt ezekkel a lehetőségekkel.
Kifizetés és egyebek
A pályázati rendszer működését nem lehet különválasztani a más magyar hatóságok, hivatalok mindennapjaitól. A rendszeren kívül is jelentkezhetnek olyan problémák, amelyek lassítják az elbírálást vagy a kifizetést. A GVOP-s pályázónknak a földhivatal valamilyen félreértés miatt csak nagy késéssel tudta kiadni az ingatlan dokumentációját, így végül a kifizetés az ígért 60 nap helyett több mint dupla ennyi idő alatt következett be. A cég vezetője szerint a hitelből finanszírozott támogatás banki kamata (a vállalkozások nagy része hitelekből valósítja meg a beruházást, utólag kapja meg a támogatást és ebből fizeti vissza a hitelt) erre a több mint két hónapos csúszásra százezer forint fölötti összeg volt. Egy ROP (Regionális Fejlesztési Operatív Program)-os nyertes arról számolt be, hogy a pályázat elbírálása közben az önkormányzat átminősítette a beruházás területét olyan övezetté, amelyen ezt a fejlesztést nem lehet megvalósítani, a beruházás elkezdése így addig húzódik, míg a helyi hatóság vissza nem minősíti a területet.
Pályázzunk, vagy inkább ne?
Egy ROP-os nyertes – aki már a csatlakozás előtt PHARE-pénzből valósított meg beruházást – teljesen elégedett volt a rendszer működésével, a kiíró szervezet által nyújtott segítséggel, tájékoztatással. Véleménye szerint a két pályázata között eltelt időszakban nagyot fejlődött a rendszer.
Több projektgazda gondolja azonban azt, hogy a kisebb arányú és összegű támogatások helyett jobban megéri saját forrásból, az áfa elcsalásával megoldani a fejlesztéseket (számla nélkül). Amellett, hogy pénzügyileg jobban jön ki a vállalkozó, a projekt megvalósítása után a programok által előírt kötelezettségeket – így például a foglalkoztatottak számának növelését – sem kell teljesítenie.
