Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Életünkben az európai uniós tagság nem jelent látható választóvonalat – nyilatkozta Václav Klaus cseh államfő az elmúlt egy évet mérlegelve. Ez a meglehetősen közömbös hozzáállás részben a polgárok hangulatát is tükrözi, ugyanis a Focus közvélemény-kutató intézet 2005. márciusi felmérése szerint
mindössze a lakosság 70,2 százaléka támogatja Csehország uniós tagságát, ami a visegrádi négyek csoportjában a legalacsonyabb mutató. Pedig a 2004 májusa előtti aggályok nem váltak valóra. Az élelmiszerárak vágtája nem következett be, az EU-tagság mindössze 0,5 százalékkal drágította az élelmiszereket, a csehek által kedvelt helyi ételeket és italokat (különböző penészes sajtok,
pálinkapárlatok) nem tiltotta be Brüsszel, az ingatlanárak nem kezdtek el szárnyalni, sőt, a panellakások ára némileg még vissza is esett, a képzett munkaerő elvándorlása meg sem közelítette a szlovákiai méreteket, végezetül az agrárgazdálkodókat sem söpörte el a csődhullám, éppen ellenkezőleg, összbevételük még nőtt is.
A cseh gazdaság 2004-ben jól teljesített, a bruttó hazai termék (GDP) az elmúlt 8 év legjobb mutatóját produkálva 4 százalékkal nőtt, ami némi gyorsulást jelent a 2003-as 3,7 százalékhoz viszonyítva. Az izgalmas, helyenként hektikus szlovákiai fejleményekhez képest 2004 és 2005 májusa között a
visszafogottság volt jellemző a cseh állapotokra (leszámítva a két miniszterelnök-cserét). Azonban a külkereskedelem terén mégiscsak tapasztalható volt némi pezsgés. A cseh export 2003-hoz képest
2004-ben több mint 20 százalékkal nőtt, ami például Magyarországon az ugrásszerűen növekvő cseh sörbehozatal formájában csapódott le. A lendület máig tart, 2005 első negyedében Csehország
külkereskedelmi mérlege valamennyi hónapban többlettel zárt; a márciusi többlet egyenesen 6 milliárd koronát mutatott, amire utoljára 1993 márciusában volt példa. Az első negyedévi adatok gazdaságtörténelmi vízválasztót jelentenek, hiszen először fordult elő, hogy az év első 3 hónapjában
mindannyiszor többlettel zárjon az ország külkereskedelme.
A kivitelben sokat segíthet a 2005 februárja óta a Prága melletti Kolínban üzemelő Peugeot-Citroën-Toyota (TPCA) autógyár, amelynek futószalagjait az idén 100 ezer, jövőre pedig már 300 ezer gépkocsi hagyja el. Martin Jahn gazdasági miniszterelnök-helyettes a minap éppen a TPCA-ra hivatkozva kijelentette: Csehország GDP-je az idén 4 százalék feletti ütemben bővül.
Az intenzívebb árucsere-forgalom a növekvő – és ezért sokszor bírált – kamionforgalomban is
megmutatkozott. Egy év leforgása alatt közel 50 százalékkal emelkedett a cseh határt átlépő kamionok száma, 609 ezerről 887 ezerre. A külkereskedelem dinamizmusa azért is figyelemreméltó, mert időközben látványosan erősödött a cseh korona árfolyama az euróhoz viszonyítva: 2004 márciusában 1 euróért még átlagosan 33 koronát adtak, 2005 márciusában már csak 29,80 koronát. A cseh fizetőeszközt várhatóan 2010-ben váltja fel az euró. A vizsgált időszakban a beruházások volumene némileg nőtt: míg 2003-ban a hazai és külföldi beruházók együttesen 38 milliárd cseh koronát invesztáltak a gazdaságba, addig 2004-ben már mintegy 50 milliárdot.
Prágát a földművelésügyre gyakorolt uniós kihatások nemigen érintették, tekintve, hogy Csehország már évtizedekkel ezelőtt elvesztette agrárjellegét, ezért e témával még a gazdasági összefoglalók sem foglalkoztak érdemben. Az ágazat egyébként a tagsággal nem járt rosszul, mivel a mezőgazdaság támogatására és a vidékfejlesztésre a vártnál nagyobb összeget kapott Brüsszeltől. Az agrártárca becslése szerint tavaly a cseh mezőgazdászok a közösségi forrásokból mintegy 110 millió euróhoz jutottak.
Csehország 2004 májusa és decembere között 563 millió eurót fizetett be az Európai Unió közös kasszájába, ugyanezen idő alatt 798 millió eurót kapott Brüsszeltől, vagyis a pozitív egyenleg 235 millió euróra rúg, ami meghaladja a korábban várt alig 200 millió eurós többletet.
