Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Focus közvélemény-kutató intézet 2005. márciusi felmérése szerint a polgárok 83,3 százaléka támogatja Szlovákia uniós tagságát, ami a visegrádi négyek csoportjában messze a legjobb mutató. Ami az uniós aggályokat illeti, a rizs, a cukor, a banán és több tejtermék az uniós belépést követően drágulni kezdett. Összességében azonban nyárig mindössze 1,7 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, majd fordulat történt, és 2004 végére 3,2 százalékkal visszaestek.
A spekulatív vásárlások által felborzolt ingatlanpiac területén nem ennyire egyértelmű a helyzet. A belépést megelőzően – főleg Pozsonyban – vágtatni kezdtek az ingatlanárak, ám idővel kiderült: a régi EU-tagok számára a panelnegyedek nem vonzóak, csak a zöldövezeti lakóparkok. Egy év elteltével a régebbi panellakások ára 5–15 százalékkal esett, az új lakásoké viszont 20–30 százalékkal nőtt, míg az ipari parkok, logisztikai központok parcellái akár 200 százalékkal is drágulhattak. Az utóbbi szegmens árvágtája döntően a külföldi beruházók által felkapott városokra (Nagyszombat, Zsolna, Nyitra) jellemző.
Ezzel el is érkeztünk az uniós tagság egyik legfontosabb hozadékához, nevezetesen a külföldi működő tőke intenzív beáramlásához. A Dzurinda-kormány 2004 januárjában radikális reformokat léptetett életbe, ennek folyományaként a külföldi beruházók valósággal megrohamozták az országot. Döntően a szélesen értelmezett autóipar képviselői (Peugeot-Citroën, Hyundai/KIA, Ford Getrag,
Valeo, Visteon, Continental Teves, Hankook Tire) telepítették vagy telepítik Szlovákiába üzemegységeiket, ennek köszönhetően Szlovákia 2007-től az 1000 lakosra jutó legyártott gépkocsik terén világelső lehet. Ennek dacára némi csalódást okozott a tavaly beáramlott működő tőke volumene, amelynek nagysága mindössze 27,044 milliárd korona (1 euró=39 korona) volt, ez 8,7 milliárddal marad el a 2003-as mutatótól. Ami a legnagyobb tavalyi külföldi beruházókat illeti, figyelemre méltó, hogy a listát Magyarország vezeti 6,191 milliárd koronával. A visegrádi négyek csoportjában tavaly Szlovákia gazdasága növekedett a leggyorsabban: a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százalékkal nőtt. Az uniós tagság az ország külkereskedelmének is lökést adott: 2004-ben a kivitel 11,4 százalékkal, a behozatal 13,8 százalékkal ment feljebb. A 47 milliárd koronás külkereskedelmi hiány a szakértők szerint nem vészes, mivel a gyorsuló behozatal főleg a külföldi társaságok beruházásaival kapcsolatos gépek, gyártósorok, berendezések importjának számlájára írható.
Az EU némileg csökkentette a szlovák munkaerőpiacra nehezedő nyomást. A munkanélküliség 2005 áprilisában 11,9 százalékos volt, ráadásul egyes, főleg a magyar határ menti járásokban még mindig 25 százalék feletti az állástalanok aránya. Nem csoda hát, hogy a szlovákok alaposan kihasználták az uniós országok munkapiacainak részleges megnyitását. Ezen belül is Magyarország a sláger. Robbanásszerűen nőtt a szlovák polgárok magyarországi foglalkoztatása, az egyes adatoktól függően 2004 májusa óta számuk tízszeresére, esetleg hússzorosára nőtt. Magyarország ezzel a külföldön munkát vállaló szlovákok képzeletbeli listáján a második helyre tornázta fel magát Csehország mögött, ahol 2004 decemberében 60 ezer szlovák dolgozott. A becslések szerint Nagy-Britanniában 2005 márciusában közel 14 ezer szlovák kapott állást, Írországban pedig 6 ezerre volt tehető a szlovákok száma.
Szlovákia uniós tagságának közvetlen, azaz pénzben mérhető hozadéka egyelőre eltörpül a közvetett hatások mellett, egyedül a mezőgazdaságban és részben a gyorsabb autópálya-építési programban csapódik le a pozitív pénzügyi egyenleg. Pozsony 2004 májusa és decembere között összesen nettó 159,86 millió euróhoz jutott az Európai Uniótól, miközben 218,91 millió eurót fizetett be a brüsszeli közös kasszába, ahonnan 378,77 milliót kapott.
A mezőgazdaság tavaly összességében – főleg a 7 milliárd koronát meghaladó közvetlen uniós agrártámogatásnak és az uniós alapokból érkező további közel 6 milliárd koronának köszönhetően – mintegy 2 milliárd korona nyereségre tett szert. A tagság árnyoldalaként egy évvel Szlovákia uniós csatlakozását követően a felével esett vissza az ország zöldségtermesztése. A termelők emiatt tavaly 250 millió koronás veszteséget könyvelhettek el. A visszaesés a dél-szlovákiai magyarlakta települések termelőit érinti a leginkább, akik közül sokan már felhagytak a zöldségtermesztéssel, és a határ túloldalán lévő magyarországi cégekben vállalnak munkát. A visszaesésért részben a nemrég megtelepedett külföldi üzletláncok sora, továbbá az egyre erősebb, főleg Lengyelországból származó agrárimport a felelős. Ami a szlovák autópálya-programot illeti, a Dzurinda-kormány 80 százalékkal növelhette a sztrádaépítésre fordítható pénzügyi keretet. 2004 és 2006 között Szlovákia az uniós alapokból mintegy 1,5 milliárd eurót meríthet. Elemzői vélemény szerint az uniós források 2004-ben együttesen 0,7 százalékkal, az idén pedig 0,8 százalékkal járulnak hozzá Szlovákia GDP-jének növekedéséhez.
