Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós bortermelő országok közül csak Magyarországon és Franciaországban terheli jövedéki adó a bort, ez azonban a magyar szőlőtermelőknek és borászoknak komoly hendikepet jelent – közölte a NAPI Online-nal Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkár helyettese. Mint Horváth elmondta, az ágazat éves eszközarányos nyereségszintje 1,1 százalék, ezért minden fillér számít. Mivel a borokat terhelő jövedéki adó literenként van meghatározva, ez elsősorban az olcsóbb asztali és tájborokat sújtja.
A főtitkárhelyettes ezt a Világgazdaság hírére reagálva mondta, amely szerint az Európai Bizottság szerint az adó alsó szintjének növelésével mérsékelhetők lennének a tagországok közti óriási eltérések, amellyel fokozódna a versenyhelyzet és visszaszorulna a csempészet. Ha a bizottsági javaslatot változatlan formában fogadnák el a tagországok, az Magyarországon a boron kívül a vermut esetében idézne elő áremelkedést. Kovács László adóügyi biztos olyan jelentést terjeszt a gazdasági és pénzügyminiszterek elé, amely szerint az 1992-ben megállapított minimális adóterhek értelmüket vesztették az infláció miatt. Magyarország egyetért az adóminimum növelésével, kivéve a bor jövedéki adójának emelésével. A jelenlegi minimum adószintek a Magyarországon alkalmazott szint alatt vannak, így a legtöbb terméknél nem kell majd adót emelni. A bor esetében jelenleg az EU nem ír elő minimális adószintet. Most viszont literenként mintegy 35 forintos minimumadót vezetnének be, amely a magyarországi nyolc forinthoz képest jelentős emelkedést jelentene.
Horváth szerint Magyarországnak pont az ellenkező irány felé kéne lépnie, ugyanakkor a borászok a mostani adóbefizetéssel hasonló nagyságú összeget hajlandóak lennének az államkasszába befizetni önként, ha azt megfelelő közösségi marketingre, illetve borhatóság kiépítésére költenék. A szakember szerint azonban az EB mostani beadványát, csakúgy mint az előző években, nem engedik majd át a nagy termelő országok.
