Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meg kell reformálni az EU zöldség-gyümölcs szabályozását – mondja Fodor Zoltán, a FRUITVEB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ágazati koordinátora, akit a közelmúltban delegáltak az európai mezőgazdasági bizottság magyar szakértőjének. A szakmaközi szervezetet az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága felkérte, hogy ismertesse a zöldség-gyümölcs ágazat reformjának javaslatait. A szakember a napokban adta elő az elképzeléseket az uniós szakbizottság előtt. A kertészekre vonatkozó általános szakmai vélemény Magyarország és az új tagországok speciális kérdéseire fókuszált, az újonnan csatlakozottak részéről csak tőlünk hívtak szakértőt az ügyben – emlékeztet Fodor, aki az ágazati reformmal kapcsolatos további kérdésekben is képviseli a szervezetet az EU-ban.
Az új uniós zöldség-gyümölcs termékpálya-szabályozás előreláthatóan a jövő év végére készül el, a tagországokban 2007 elején vezethetik be. A világ zöldség-gyümölcs piacának rendkívül gyors és az európai közösség termelői számára sok tekintetben negatív irányú változásai, valamint az EU tavalyi és tervezett további bővítésének várható hatásai sürgetik a piacszabályozás hatékonyabbá tételét, aminek igénye a tőkeszegényebb új tagállamokban talán még hangsúlyosabban jelentkezik – hívja fel a figyelmet a szakértő.
A reformmal kapcsolatos elképzelések szerint a vásárlói oldal koncentrációja a jelenleginél lényegesen nagyobb együttműködést tesz szükségessé a termelői szervezetek között nemzetközi szinten is, ezt pedig kiemelt támogatásokkal kellene ösztönözni. A piacszabályozás egyik legfontosabb célja kell legyen ugyanakkor a regionális különbségek csökkentése. Ennek érdekében kiemelt támogatásra számíthatnának az alacsonyabb szervezettségű régiók, a termelői szervezetek működési programjának közösségi támogatási szintjét pedig a jelenlegi 4,1 százalékról 6 százalékra kellene emelni és egy átmeneti időszakra külön intézkedéseket hozni az elmaradott térségek termelői szervezeteinek megerősítésére.
Megoldandó a vidékfejlesztési alapok teljes körű használata is a termelői szervezeteknek és tagjaiknak, egy-egy nagyobb infrastrukturális beruházás megvalósítására. Nem töltik be már egykori szerepüket a jelenlegi piacszabályozás intervenciós intézkedései sem, a javaslat szerint a problémát a termelői szervezetek vagy azok regisztrált szervezetei által működtetett önsegélyező krízisalapok felállításával lehetne kezelni.
A világ legnagyobb zöldség-gyümölcs importőreként számon tartott EU-ban az utóbbi években a harmadik országok dömpingárui egyre nyomasztóbb piaci helyzeteket teremtenek, nem beszélve az elégtelen minőség-ellenőrzésről. Ennek elkerülése és a belső piac nagyobb védelme érdekében meg kellene erősíteni a minőség-ellenőrző testületeket és kötelezővé tenni a minőségi előírások mellett a késztermékek címkéjén a nyersanyag származási helyének feltüntetését is. E témakörhöz tartozik még a minőségbiztosítási rendszerek és a szermaradvány-értékek harmonizációja.
Nem minden esetben felel meg a kibővült EU piaci elvárásainak az új tagállamok gyümölcstermelési struktúrája sem, ami évről évre visszatérő kínálati problémákat okoz, készíteni kell tehát egy ültetvénykivágási programhoz hasonló intézkedéscsomagot is. A szakértő szerint továbbá a feldolgozóipari támogatásokban részesülő termékek tagállami küszöbértékeit a jelenlegi termelési és piaci viszonyokhoz kell igazítani, a termékkört kibővítve a bogyós gyümölcsökből, meggyből és gombából készült termékekkel. A csökkenő gyümölcsfogyasztás miatt külön intézkedéscsomag készülne az új piacok megteremtése érdekében, egyúttal növelve a zöldség-gyümölcs ágazat átláthatóságát. Ehhez a tagállami vagy regionális szintű szakmai szervezeteknek közösségi támogatást kellene biztosítani.
