Noha az Európai Unió eddig valóra váltotta azt a reményt, hogy a gazdasági és politikai integráció véget vet az évszázados katonai konfliktusoknak a kontinensen, az országok körében mindazonáltal továbbra is léteznek az egymással szembeni előítéletek, amelyek gátolják az egységes piacban rejlő lehetőségek valóra válását – állapítja meg az a tanulmány, amelyet három olasz egyetemi oktató, Luigi Guiso, Paolo Sapienza és Luigi Zingales készített a londoni Gazdaságpolitikai Kutatóközpont számára. A kereskedelmi kapcsolatok, a működőtőke- és portfólió-befektetések nagyban függenek az adott országgal szembeni bizalomtól, s e téren az EU-ban még erősen hatnak az évszázados sztereotípiák. Vannak persze országok – mint például Oroszország –, amelyek iránt a befektetők joggal bizalmatlanok, ám az EU-n belül a gyanakvás legtöbbször alaptalan.
Az olasz szerzők emlékeztetnek rá, hogy náluk a történelemoktatásban kiemelt téma az ország 19. században végbement egyesülése, s miután akkor számos nagy csatát vívtak Ausztriával, így az olaszoknak negatív képük van északi szomszédjaikról. Némely esetben a bizalmatlanság az információk hiányára vezethető vissza, de az Eurobarometer által a hetvenes évek óta készített felmérések olyan mintákat mutatnak ki, amelyek csak a kulturális sztereotípiákból fakadhatnak. Nehéz volna például információhiánnyal magyarázni azt, hogy a britek kevésbé bíznak a franciákban, mint az olaszokban és a spanyolokban – s még sokkal kevésbé, mint a belgákban és a hollandokban –, illetve hogy a franciák csak annyira bíznak a britekben, mint a görögökben. Ez a viszony nyilvánvalóan még a középkori háborúkban gyökerezik, s túlélte azt, hogy a két ország egymás szövetségese volt az első és a második világháborúban.
Az ilyen jelenségek gazdasági következményeit nehéz ugyan számszerűsíteni, az azonban bizonyos, hogy a bizalmatlanság súlyosan árt az üzleti kapcsolatoknak, s ezáltal fékezi az EU növekedését. A szerzők szerint gyors javulásra nem is lehet számítani, amíg a történelemszemléletben annyira erős a nemzetek szerepe.
Papp Zoltán