Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha a lisszaboni versenyképességi célokból kiindulva a GDP 3 százalékában határozták meg az EU tagállamai a szükséges kutatás-fejlesztési ráfordítást, az új tagokkal együtt azonban csak ennél némileg alacsonyabb arány elérése nevezhető reálisnak – vélekedik Siegler András, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal nemzetközi és stratégiai elnökhelyettese. A kijelölt fejlődési pályán a becslések szerint évente 0,5 százalékkal gyorsulna a térség gazdasági növekedése, és 400 ezerrel bővülne a nagy hozzáadott értéket termelő munkahelyek száma.
Az unióban jelenleg a GDP 1,94 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, ami néhány tized százalékkal marad alatta a csatlakozást megelőző szintnek. Eközben az USA-ban a GDP 2,8, Japánban pedig 3,06 százaléka áramlik a kutatóhelyekhez. Az elmaradást 80 százalékban az üzleti szféra alacsony kutatási ráfordításával magyarázza a szakértő. Ennek oka elsősorban a nem kellően k+f-barát befektetési, gazdasági és jogi környezet. Még az európai tulajdonban lévő multinacionális társaságok is k+f ráfordításaik 40 százalékát az unión kívül költik el. Az arány némileg javult ugyan a csatlakozással, de a fő célországok továbbra is Ázsiában vannak. Az egyesült államokbeli, illetve japán k+f ráfordítás, valamint az uniós kutatási kiadások közötti olló két szára közti különbség így csaknem megduplázódott az utóbbi tíz évben, 2001-ben 141 milliárd euróra rúgott. Mindez annak ellenére történt, hogy Európában a konkuráló térségeknél jóval magasabb a jól képzett szakemberek aránya.
Egy innovációbarátabb gazdasági és jogi környezet kialakítása során nagy hangsúlyt kell fektetni a szellemi tulajdon védelmének fejlesztésére, a kockázati tőkepiac fejlesztésére, a közfinanszírozású és az ipari kutatóhelyek közti kapcsolatok elősegítésére, az állami támogatások, valamint a közbeszerzési politika korszerűsítésére. A gazdasági szerkezet átalakítása során a k+f ráfordításokat az üzleti szektornak 9, a közszférának 6 százalékkal kellene növelni éves szinten – teszi hozzá Siegler. Jelenleg a vállalati szektor az összes k+f ráfordítás 55–60 százalékát adja az EU-ban, amit 66 százalékra kellene feltornászni 2010-ig.
Az EU hetedik keretprogramjában új elemként szerepel a kutatási infrastruktúrafejlesztés, valamint a közös technológiai kezdeményezések támogatása. Ez utóbbi keretében egy-egy iparágat döntően befolyásoló technológia (például nanotechnológia) elterjesztése mentén indulhatnak az összes érintett oldalt integráló projektek. Prioritást kapnak továbbá a biztonsággal összefüggő kutatások, valamint a civil szférában hatékonyan hasznosítható eredményeket hozó űrkutatás.
