Több ponton is bírálta a HEBC jelentése a magyarországi üzleti környezetet: az elhúzódó jogi eljárások és ellentmondásos ítéletek véleményük szerint nehezítik a szerződéses viták gyors rendezését, és káros következményekkel jár a különböző minisztériumok tevékenységének összehangolatlansága is. A külföldi befektetőkkel foglalkozó ITD Hungary működését a kettős irányítás miatt kritizálta a HEBC: javaslatuk szerint az írországi tapasztalatok átvételével független hatáskört kellene kapnia a testületnek. Az államigazgatás hatékonyságának növelésében a PPP (public private partnership) lehet a kitörés egyik útja. Itt az üzleti tanács nemcsak a CAPEX-formájú, azaz valamilyen új objektum létrehozásával járó, hanem az OPEX-megoldásokat is előnyben részesítené, ami meglévő funkciók üzemeltetésbe adását jelenti.
A makrogazdasági stabilitásról szóló részben a kormány mellett a jegybank is bírálatot kapott a HEBC-től. Eszerint a lakossági megtakarítások gazdaságba történő visszaforgatása szempontjából a tőzsdének kellene központi szerepet játszania, ugyanakkor a magas kamatok mellett a tanács szerint nem várható, hogy bárki is tőzsdére vigye a megtakarítását. A multik képviselői ezért úgy vélik, hogy az árfolyam- és kamatpolitikának nem szabad öncélúnak lennie, mint ahogy jelenleg számukra annak tűnik.
A jelentésben több helyen is előkerül az idő- és költségkímélő egyablakos ügyintézés javaslata.
Különösen lényegesnek tartja ezt a kis- és középvállalkozások esetében, amelyek a HEBC-tagvállalatok fontos beszállítóiként is tevékenykednek. A kkv-kat az üzleti tanács a hozzáadottérték-termelés irányába „tolná el”, illetve arra biztatja azokat, hogy használják ki a földrajzi közelségből adódó versenyelőnyt a szállítási költségek terén.
Új elemként az üzleti tanács kiemelten foglalkozott a távol-keleti országok szerepével: egyrészt uniós országként védővámok vetnek gátat a kelet-ázsiai termékimportnak, ami versenyelőnyt jelent a magyar termelők számára. Másrészt az alkatrészek vásárlásakor a magyarországi vállalkozásoknak nem kell már figyelemmel lennie azok európai eredetére. Ezáltal kiszélesedhet a beszállítóválasztási kör, ami néhány iparág esetében – ilyen például az elektronika – olyan alkatrészek behozatalának megkönnyítését jelentheti, amelyeket kizárólag a távol-keleten gyártanak. A kínai iparral kapcsolatban a HEBC arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérmunkát lassan felváltja a nagyobb hozzáadott értékű saját márkás termelés, s ez a trend Magyarország számára is követendőnek tűnik.
