Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi, fogyasztóvédelemről szóló, kétszer módosított kormányrendelet szerint bővült azon termékek köre, amelyek után a forgalmazónak kötelező jótállást vállalnia, ám nem sorolták a termékek közé a bútorokat, illetve a tízezer forintnál olcsóbb műszaki cikkeket. Az unióban nincs kötelező jótállás, a garanciális szolgáltatásokat azonban minden forgalmazónak vagy gyártónak kötelessége fenntartani. Bár látszólag lazább az uniós fogyasztóvédelmi szabályozás, mégis működőképes.
Az uniós normáknak megfelelően itthon sem kell már blokkot vagy a forgalmazó által kiállított jótállási jegyet lobogtatni, ha egy termék esetében a fogyasztó igénybe akarja venni a garanciális szolgáltatást. A tervek szerint néhány éven belül – fokozatos leépítést követően – teljesen eltűnik a hazai kiskereskedelemből a kötelező jótállási rendszer, de a garancia kötelező érvényű marad, egyről két évre nő, sőt ha a határidőn kívül romlik el egy tartós fogyasztási cikk valószínűsíthetően gyártási hiba miatt, a fogyasztó jogi segítségben részesülhet igazának bebizonyítására.
Bosszantó lehet azonban, hogy lazább lett a szervizidő – az új rendelet szerint a forgalmazónak már csak törekednie kell a tizenöt napos határidő betartására, de a háromnapos csereszabatosság megmaradt. Az uniós normáknak megfelelően az új jogszabályok értelmében általában a fogyasztónak van igaza, amit a kereskedő kénytelen tudomásul venni. Egyelőre azonban még maguk a fogyasztók se hiszik el, hogy van szavuk a kiskereskedőkkel szemben.
