Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kisvállalkozónak életlehetőségeiből fakadóan nincs kedve és ideje nyelvet vagy uniós ismereteket tanulni - derült ki az Európai Törzsasztal című beszélgetésen február 3-án a Merlin Színházban. Az uniós piacra való felkészülés csak a „vizsgát megelőző percekben” kezdődött el. A készségfejlesztési képzések várhatóan szintén akkor válnak népszerűbbé, amikor a nyelvi és üzleti kompetenciák hiánya problémákat okoz majd a működésben - reagált egy megyei kamarai tag felvetésére Grényi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője.
A tőkehiány, a technológiai és műszaki felszerelések korszerűtlensége korlátozza a vállalkozások növekedési lehetőségeit. A nagyvállalatok beszállítói körébe csak olyan nagy darabszámú szállításokkal lehet bekerülni, amelyet a korszerűtlen technika nem tud biztosítani. Az objektív feltételek mellett a szakismeretek, uniós ismeretek és a nyelvi készségek hiánya is problémát okozhat, mivel az uniós támogatási és pályázati lehetőségeket versenyképes ötletek és nyelvtudás nélkül aligha lehet sikeresen kihasználni - fogalmazott Szanyi Miklós, a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa. A vállalkozások jelentős részét - amelyek jellemzően lokális termékeket kínálnak lokális piacra - nem a versenyképességi, illetve nyelvi probléma veszélyezteti, hanem az uniós szabványoknak és szabályozásoknak való megfelelési, így modernizálási kényszer.
Ausztria 1995-ös csatlakozását követően számos osztrák cég hagyott fel tevékenységével. A csődsorozat közvetlen oka az adaptációs képesség hiánya volt, ami azonban nem vezethető le pusztán a csatlakozás tényéből, sokkal inkább az általános globalizációs változás az oka - véli Rejtő Péter, az osztrák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A csatlakozás időpontjában Ausztriában 280-290 ezer mikro- és kisvállalkozás működött stabil és konszolidált körülmények között. A 850 ezer magyarországi vállalkozásból körülbelül 600 ezer működik ténylegesen. A vállalkozások 14 százaléka még a bejegyzést követő egy éven belül, további 10 százalékuk a második évben megy tönkre. A két évre jellemző közel 25 százalékos csődarány megőrzése pozitív eredménynek számítana a belépést követően - fogalmazott Grényi. Ennek feltétele a gondolkodásmódbeli váltás: az osztrák vállalkozókhoz hasonlóan a magyar kkv-szektorban is jóval intenzívebb és széleskörűbb együttműködési keretekre van szükség a beszerzés, a marketing vagy a szállítás terén az optimális kapacitáskihasználás érdekében. Szanyi szerint egyébként éppen a kényszervállalkozások nem fognak tömegesen megszűnni, mivel a létüket kikényszerítő körülmények sem szűnnek meg. A sikeresen alkalmazkodó vállalkozások esetében a minőség és megbízhatóság szintjének növekedése mellett az árszint emelkedésére is számítani kell - véli a kutató.
