Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Annak ellenére, hogy az EU tagországainak joguk van a bővítést követően hét évig zárva tartani munkaerőpiacukat az új tagok előtt, a közelmúltig több mint felük kész volt már 2004-ben fogadni a lengyeleket. Mára viszont ezek száma kettőre zsugorodott – panaszolta fel a Rzeczpospolita című varsói lap. A tagság elnyerésének időpontjától csak Nagy-Britannia és Írország kész fogadni lengyel munkaerőt, illetve bizonyos megkötésekkel Svédország és Dánia. Utolsónak a hollandok vonták vissza korábbi ígéretüket. Arra hivatkoztak, hogy amikor 1999-ben bejelentették: készek fogadni lengyel munkakeresőket, még csak 3 százalékos volt náluk a munkanélküliség, azóta viszont ennek többszörösére emelkedett. A svédek hivatalosan tartják magukat a 2004. május elsejei időponthoz, de a kormány ezt olyan követelményekhez akarja kötni, amelynek értelmében csak az ágazati kollektív szerződésekben meghatározott feltételekkel vállalhatnának munkát a lengyelek – vagyis a munkaadók sem a hazaiaknál rosszabb feltételekkel, sem alacsonyabb bérért nem alkalmazhatnák őket. Ebben az esetben, vagyis ha semmivel sem olcsóbbak a svédeknél, legálisan nem találhatnak munkát. Stockholm indokai szerint gyakran előfordult, hogy a lengyelek csak azért vállaltak rövid időre munkát náluk, hogy elnyerjék a jogosultságot a munkanélküli segélyre. Lapértesülések szerint hasonló feltétel bevezetését fontolgatják a dánok is. A finnekhez fűződő lengyel remények is meghiúsulni látszanak – Helsinkiben csak tavasszal születik meg hivatalosan a döntés, de várhatólag kétéves tilalmi időszak mellett teszik le a voksot.
Az egyre bővülő országcsoporthoz, amely csak 2006 májusától nyitja meg munkaerőpiacát a lengyelek előtt, utolsóként Belgium csatlakozott, miután az ország déli részében, a vallonok földjén a munkanélküliek aránya elérte a 15 százalékot, ami alig alacsonyabb a lengyelországinál. Hasonló okból került ebbe a csoportba a korábban fokozatos nyitást ígérő Franciaország. Az olaszok, a spanyolok és a portugálok is várhatólag a kétéves halasztás mellett döntenek tavasszal, bár az utóbbiak még nem zárták ki az azonnali engedélyezés lehetőségét sem. A legtovább a németek és az osztrákok akarnak élni a csatlakozási szerződés biztosította nyitáshalasztás lehetőségével – legalább öt évig nem akarják beengedni a lengyeleket.
Az Európai Unió tagországaiban jelenleg mintegy 450 ezer lengyel dolgozik, közülük több mint 300 ezer Németországban, a többiek főleg Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban. Lengyeleket jelenleg elsősorban a mezőgazdaságban, a vendéglátóiparban, az idegenforgalomban, az építőiparban és az egészségügyben alkalmaznak. Varsói becslések szerint a tagság első öt évében legfeljebb 100 ezerrel fog megnőni a külföldön állást vállalók száma.
