Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Számos jel utal arra, hogy az uniós támogatásokat fogadó magyar intézményrendszer kiépítése lemaradásban van, ami azzal fenyeget, hogy EU-forrásoktól eshet el a gazdaság.
Brüsszel
Az EU brüsszeli bizottsága figyelmezteti a tagjelölteket, hogy gyorsítsák fel a SAPARD mezőgazdasági és vidékfejlesztési program igénybe vételét, ellenkező esetben elveszítik a korábbi évekre megajánlott összegeket. Franz Fischler, a bizottság agrárpolitikáért felelős tagja sürgető levelet intézett a tagjelöltek mezőgazdasági minisztereihez, és a levél másolatát a pénzügyminisztereknek is megküldte. Ebben különösen négy országot állít pellengérre: Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát, amelyek kockáztatják, hogy hozzájussanak a 2000-re megajánlott, de az igénybevételi lehetőséget időközben 2004-ig meghosszabbított pénzügyi támogatásokhoz. Magyarország annyiban külön eset, hogy tavaly novemberben a tagjelöltek közül utolsóként kapta meg a zöld utat Brüsszeltől a SAPARD-hivatal akkreditációja nyomán, így várhatóan a közeljövőben már nagyobb összegek juthatnak el a gazdákhoz. A SAPARD-program évente több mint félmilliárd euróval támogatja a tagjelöltek mezőgazdasági szerkezetváltását, Magyarország ebből évente körülbelül 40 milliót kap.
A kései kezdéshez képest viszont jó ütemben halad a SAPARD-források felhasználása, 12-13 milliárd forint igényt már el is bíráltak – reagált lapunknak nyilatkozva Németh Imre agrárminiszter. A szaktárca kérte Brüsszeltől a pályázatok egyszerűsítését, és Magyarország öt jogcímmel kibővíti a támogatási célokat, az erre vonatkozó akkreditáció már folyamatban van. Jövő év közepéig igyekszünk felhasználni a SAPARD-forrásokat, annál is inkább, mivel a későbbi, már nem előcsatlakozási uniós támogatásokhoz csak ezután juthatunk hozzá – mondta a miniszter.
Az uniós támogatások fogadására alkalmas intézményrendszer teljes körű kialakítása különösen fontos – hangsúlyozta az elmúlt hetekben több ízben is László Csaba pénzügyminiszter. Az intézményrendszer kialakítása már megkezdődött, a tervek szerint év végéig lezáruló folyamatot a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és EU Források Hivatala – uniós meghatározás szerint a magyarországi Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság – koordinálja – mondta lapunknak Mautner Zsófia főosztályvezető. Az unió a nagy állami beruházásokat támogató kohéziós alapokból és a – vállalkozások számára inkább hozzáférhető – strukturális alapokból nyújtani tervezett forrásaival együtt a következő három évben 1200–1500 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg Magyarországon. Az uniós fejlesztési programok nagy része társfinanszírozást igényel és pályázatos rendszerű: egyelőre annyi biztos, hogy az EU forrásaránya 70, míg Magyarországé 30 százalék.
Az összes Magyarországra érkező uniós támogatás központi koordinátora a MeH-ben már működik, a kifizető hatóság pedig a Pénzügyminisztériumban lesz, de létre kell hozni a megfelelő szervezeteket az illetékes tárcáknál – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető. Ezeket az NFT operatív programjai alapján osztották fel. A gazdasági versenyképesség, a közlekedési és az infrastruktúra-fejlesztési operatív programok irányító hatósága a gazdasági tárca, a humán erőforrás operatív programé a munkaügyi tárca, a regionális operatív programé a MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatala, míg az agrár- és vidékfejlesztési operatív programé a földművelésügyi tárca.
