ä Kolozsi Pál Péter
A szakemberek és a gazdaságpolitikusok többsége egyetért abban, hogy a magyar gazdaság számára előnyös lesz az európai uniós csatlakozás, de az is biztosnak látszik, hogy az ország költségvetési pozíciója romlik a belépés nyomán. Legutóbb Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke jelentette ki, hogy az első néhány évben a csatlakozás büdzsére gyakorolt hatása feltehetően negatív lesz.
A költségvetést azért érinti rövid távon hátrányosan az EU-csatlakozás, mert a közösségi költségvetéshez való hozzájárulás a büdzsé kiadásait növeli, miközben a Magyarországra irányuló transzfereket csak átfolyatják a költségvetésen, így azok nem csökkentik a deficitet. Hosszabb távon a tagság hatása pozitív lehet, a belépés a gazdasági növekedés elősegítésén keresztül ugyanis az adóbevételek bővülését is magával hozhatja.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint 2004-ben a költségvetés csaknem 150 milliárd forinttól esik el a csatlakozás miatt. A közösségi költségvetéshez való hozzájárulás összege évrőlévre nőni fog, 2006-ban pedig már 240 milliárd forintot kell Budapestről Brüsszelbe utalni. A befizetések mintegy kétharmada a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú hozzájárulásból származik, a fennmaradó rész pedig nagyjából egyenlően oszlik meg az általános forgalmi adóból (áfa) és a hagyományos saját közösségi forrásokból - azaz elsősorban a vámbevételekből - származó hozzájárulások között. A közösségi jog értelmében a csatlakozás után az EU vámtarifái közvetlenül hatályosulnak Magyarországon, és az adminisztrációs költségek fedezésére Magyarország a beszedett vámbevételek 25 százalékát tarthatja meg. A hiány növekedését mérsékli, hogy a csatlakozás után a költségvetési szubvenciók is csökkennek.
Javíthatja a költségvetés pozícióját, hogy bizonyos adókat a csatlakozáskor, illetve derogációk esetén a csatlakozás után jelentősen emelni kell. Többen ezzel szemben arra figyelmeztetnek, hogy miután az EU-támogatások az esetek többségében társfinanszírozást jelentenek, így amennyiben a magyar gazdaság és a költségvetés nem készül fel a támogatások fogadására, illetve nem biztosít saját forrást, úgy jelentős összegektől eshet el az ország.
Az EU-csatlakozás és az euró bevezetése után is nemzeti hatáskörben marad a fiskális politika, de a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya ne haladja meg a 3 százalékot, az államadósság hasonló mutatója pedig ne legyen magasabb 60 százaléknál. Amennyiben ezek a kritériumok nem teljesülnek, úgy az ország a stabilitási és növekedési egyezmény (SNE) értelmében túzottdeficit-eljárás alá kerül. Az euróövezeti tagok esetében ez akár pénzügyi szankció alkalmazását is jelentheti, míg a monetáris unióban részt nem vevő tagállamokat csak morális nyomással büntethetik - tájékoztatta lapunkat Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója. Magyarország szinte bizonyosan nem teljesíti majd a deficitkritériumot 2004-ben, így a csatlakozással egy időben a kormánynak a hiány lefaragását célzó konvergenciaprogramot kell készítenie.
Kolozsi Pál