Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU külügyminisztereinek athéni tanácskozásán megvitatott elképzelésekben az átmeneti központok lehetséges helyszínéül Románia, Horvátország, Albánia és Ukrajna szerepel. A tervek szerint ugyanakkor regionális védelmi övezeteket is létesítenének, olyan területeken, amelyekre várhatóan nagy számú menekült érkezik, mint például Törökország, Irán vagy Marokkó térsége. Ehhez azonban jelentősen javítani kell az érintett országok menekültügyekkel foglalkozó rendszerén, beleértve a jelenlegi infrastruktúrát is.
Az Amnesty International (AI) attól tart, hogy a javaslat nyomán csökkentik a követelmények szintjét oly módon, hogy az emberséges bánásmód a “sanyargatástól való védelemre” és az “embertelen bánásmód elkerülésére” korlátozódik. A jelenlegi rendelkezések alapját a menekültek státusát szabályozó 1951-es egyezmény képezi, amely több más területen is védelmet biztosít az érintetteknek.
A táborok igazgatását valószínűleg az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbizottsága (UNHCR) látja majd el, uniós támogatásból. (Ez ügyben pénteken az UNHCR vezetője, Ruud Lubbers is tárgyalt az EU magas rangú képviselőivel.)
Bár az AI képviselői szerint az athéni tanácskozást egyértelműen az iraki háború kirobbanása, s a várható menekültügyi következmények miatt hívták össze, a brit külügyminiszter cáfolta a tanácskozás időzítése és az iraki válság közötti összefüggést.
