A jövő májusi csatlakozás után ugyanis a vámok mellett megszűnik a határátlépést követően beszedett importáfa is, a forgalmi adót az APEH-nek fizetik majd be a vállalkozások. A jelenlegi gyakorlat szerint az importáfa a visszautalásig a költségvetés bevételeit gazdagítja, az uniós szabályok átvétele után viszont ezzel az átmeneti forrással nem számolhat a büdzsé.
Az adóhivatal előzetes számításai szerint a belépés után 40-50 ezer vállalkozás folytat majd kereskedelmet az uniós tagországokkal - köztük a most csatlakozókkal -, számukra az APEH Központi Kapcsolattartó Irodája 2002 augusztusától adja ki az unión belüli kereskedelemhez szükséges közösségi áfaszámokat - tájékoztatta lapunkat Bessenyei Gábor, a nemzetközi főosztály vezetője. A potenciálisan szóba jöhető cégek az idei első bevallásaikban már tájékoztatták az EU-ba irányuló tevékenységükről az adóhivatalt; a vizsgálatok azt mutatják, hogy akár a kisvállalkozásokat képviselő éves áfabevallók is bekerülhetnek ebbe a körbe. Jó tudni, hogy az eddig használt adószámok nem szűnnek meg. A később alakuló vállalkozásoknak a bejelentkezéskor lesz lehetőségük kinyilvánítani szándékukat az EU-n belüli tevékenység folytatására. A későbbiekben az áfabevallások mellékleteként összesítő jelentést nyújtanak be a vállalkozások az uniós partnerekkel folytatott kereskedelemről.
Az uniós tagországokban működő, hálózatba szervezett kapcsolattartó irodák az áfaszám kiadásán túl kérelemre tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a kereskedő cég partnere rendelkezik-e érvényes áfaszámmal, magát a számot viszont nem adhatják ki - az iroda munkatársa a megkeresésre csak igennel vagy nemmel válaszolhat. Érvényes áfaszám hiányában nagyot bukhat a terméket vagy szolgáltatást értékesítő magyar cég, ugyanis rászáll az áfafizetésen túl a késedelmi kamat és az esetleges büntetés befizetése is. Az unióban ugyanis az árut befogadó vállalkozás fizeti az áfát - amit egyébként a számla nem tartalmaz, mivel az áfakulcsok tagországonként eltérőek -, de ha ez kivitelezhetetlen, kíméletlenül bevasalják az adót az eladón. A számlának az áfát nem, de a vevő és az eladó áfaszámát tartalmaznia kell, ezt a partnertől tudja beszerezni a kereskedő.
Az adatokat öt évre visszamenőleg tároló kapcsolattartó iroda az APEH nemzetközi főosztályának egyik osztálya lesz. Jelenleg két munkatársat már foglalkoztat a központi iroda: a tervek szerint a végső létszám nem bővül 24 fölé, ennek kialakulása a jövőben esedékes törvénymódosításoktól függ. Az adóhivatal szándéka szerint belsős, már tapasztalatokkal rendelkező, legalább 1-2 nyelvet felső fokon beszélő dolgozóval töltik fel az álláshelyeket.
Az informatikai rendszer kiépítésének keretében korábban 2,38 millió euró értékű hardverhez és szoftverhez jutottak PHARE-támogatásból. További 600-700 millió forintból épül ki a belső hálózat: a beruházást az APEH-nek valószínűleg saját forrásaiból kell majd kigazdálkodnia. A rendszert legkésőbb ez év végéig el kell indítani, hogy jövő májusban zavartalan legyen a működése. Az éves működési költségvetés előreláthatólag 150-200 millió forint lesz. Egyelőre nem tisztázott, hogy a számítógéppark két-három évente szükséges megújítása milyen forrásból történik.
A belépés után akármelyik uniós tagország megkeresésére a magyar adóhatóság végzi majd el a behajtást, a beszedett összeget pedig a tartozást - például végrehajtási okirattal - igazoló tagállam részére átutalja. amennyiben számottevő többletköltséggel jár az intézkedés - például árverést hajtanak végre -, úgy lehetőség van a költségek elismertetésére a tagországgal szemben.
