Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ország lakosságának valamivel kevesebb mint 13 százaléka, 1,289 millió ember él Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékben; ez a negyedik legnépesebb régió az országban. A megyék közül Borsodnak 750 ezer, Hevesnek 325, Nógrádnak pedig 219 ezer lakosa volt 2002-ben. A megyék tőkevonzó képessége, az ott bejegyzett vállalkozások száma ugyanebben a sorrendben alakul, az egy főre jutó GDP vonatkozásában viszont a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2002-ben Heves megye teljesített legjobban.
A régió meghatározó gazdasági ágazatai a bányászat és a nehézipar. Ezek rendszerváltás utáni visszaesését nem pótolták új beruházások, a munkanélküliség így igen magas szintre emelkedett. Az ország megyéi közül abszolút számban és a lakossághoz viszonyítva egyaránt Borsodban a legmagasabb a munkanélküliség, itt 54 ezer regisztrált munkanélküli volt 2002-ben. A régióban regisztrált 78 ezer munkanélküli közül 17 ezren részesültek segélyben. Az 5,8 százalékos országos átlagot 2002-ben 3 százalékkal haladta meg a három megye munkanélküliségének átlaga, Borsodban 10,5 százalékon állt a mutató. Heves megyében az országos átlaggal azonos arányú volt a munkanélküliség, Nógrádban pedig 8 százalékos volt. Rendszeres szociális segély vonatkozásában is az észak-magyarországi régió áll a legrosszabb helyen több mint 37 ezer igényjogosulttal. Az aktivitási ráta a legalacsonyabbak között van az országban, 48,3 százalék a három megye átlaga.
A kedvezőtlen munkához jutási esélyek a régió településszerkezetével is összefüggnek, a térségben ugyanis kiemelkedően magas a 2000-nél kevesebb lakosú települések száma.
2002-ben az alkalmazásban álló munkavállalók 52,1 százalékát foglalkoztatták az iparban. Átlagkeresetük néhány ezer forinttal múlta alul az országos átlagot (nettó 76 ezer forint). Az ipari termelés 2000-ben kismértékben növekedett, 2001-ben azonban 2 százalékos csökkenés következett. 2000-ben a régió ipari termelése az országban a negyedik helyen állt, két évvel később az ötödik helyre csúszott vissza. A kedvezőtlen helyzetet tükrözi az épített lakások számának alakulása is, amely tavaly a legalacsonyabb volt az országban. Két és fél ezer lakás készült el és 3516 építési engedélyt adtak ki. A kiskereskedelmi üzlettípusok megoszlása szerint a textil- és cipőipari termékekre, valamint a könyvekre és újságokra relatíve keveset költenek az emberek.
A működő vállalkozások számának vonatkozásában az országos szint 10 százalékát sem éri el az észak-magyarországi régióba tartozó három megyében működő vállalkozások száma. A 2002-es adatok szerint az összesen 76 973 vállalkozás több mint fele Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, legszerényebben – mindössze 12 970-en – Nógrádban képviseltetik magukat a vállalkozások. Az arányok az országos átlagnak megfelelően alakulnak: a vállalkozások kétharmada egyéni vállalkozás, és közel 20 százaléka betéti társaság. A térség alacsony tőkevonzó képességét jelzi a külföldi érdekeltségű társaságok feltűnően kicsi, 1 százalékos aránya. Míg az észak-magyarországi régióban 779 volt a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, az ország többi régiójában – Közép-Magyarországot leszámítva – 1400-2500 között volt ez a mutató. 2000-ben a régióban az egy főre jutó GDP az országos átlag 64 százaléka volt, egy évvel később 66 százaléka. Nógrád 2001-ben 20., Borsod 18., Heves pedig 12. volt a megyék rangsorában. 2001-ben az átlagos egy főre jutó GDP az országban közel 1,5 millió forint volt, az északi megyék átlaga ugyanakkor 956 ezer forint. A legjobb teljesítményű Heves megye az országos átlag 75 százalékát hozta.
A régióban 2002-ben 236 milliárd forintot tett ki a nemzetgazdasági beruházások szintje, ennek közel negyede költségvetési forrásból származott, a dél- és észak-alföldi régiókhoz hasonlóan. A beruházásra szánt források több mint felét Borsodban költötték el, Nógrádban mindössze 40 milliárd forintot tett ki az invesztíciók értéke. Az egy főre jutó beruházásérték viszont Hevesben volt a legalacsonyabb, 164 ezer forintot ért el 2002-ben. (Országos szinten ez a mérőszám Szabolcsban volt a legalacsonyabb – 120 ezer forint –, és a fővárosban a legmagasabb, közel 900 ezer forint. Az északnyugati régiók átlaga 300 ezer, a többi megye átlaga 160-180 ezer forint körül alakul fejenként.
A beruházási hullám elmaradását tükrözi a kutató-fejlesztő helyek viszonylag alacsony száma, illetve a kutatás-fejlesztési ráfordítás nagysága. Az országban ebben a régióban van a legkevesebb (136) kutatóhely, (Nógrádban csupán 3 innovációs műhely volt 2002-ben). A kutatás-fejlesztésre 3,6 milliárd forintot fordítottak 2002-ben, ami az országos szint 2,2 százalékát tette ki. A beruházási kedv elmaradásával szorosan összefügghet továbbá a régió infrastrukturális fejletlensége, valamint az ország központjától való nagy távolsága.
