Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Észak-Alföld az ország második legnépesebb régiója 1,554 milliós lakosságával, amelynek a hajdú-bihariak 35,5, a jász-nagykun-szolnokiak 26,8, a szabolcs-szatmár-beregiek 37,7 százalékát teszik ki. A három megye az ország területének 19,5 százalékát foglalja el. A lakosságszámhoz és a területhez mérten igen alacsony a települések száma (387). A még mindig meghatározóan agrárjellegű, mezővárosi térségben a néhány ezertől a néhány tízezer lakosig terjedő nagyságú települések a leggyakoribbak. A népesség 60 százaléka él a kétezer és 50 ezer közti lakosságú településeken, Debrecen és Nyíregyháza a régióban élők 20 százalékának ad otthont.
A térség gazdaságát az agrárium határozza meg, a dél-alföldi régió után az észak-alföldi rendelkezik a legkiterjedtebb, 1,49 millió hektáros termőterülettel. 2002-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szabolcsi ültetvények adták az országos gyümölcstermés harmadát. Kiemelkedő teljesítményű a két alföldi régió a gabonatermesztés vonatkozásában is, az összes termés csaknem 40 százaléka származik innen. Jelentős mezőgazdasági termék ezenkívül a burgonya és a cukorrépa, továbbá az országban található sertésállomány több mint 20 százalékát tartják az észak-alföldi régióban.
A régió ipari termelése tavaly 1361,4, egy évvel korábban 1276,4 milliárd forintot tett ki. A három megyében az alkalmazásban álló munkavállalók 47,8 százaléka dolgozik az iparban, ami az országos átlagot 4,6 százalékponttal meghaladja. Meghatározó a feldolgozóipar, de elenyésző arányban jelen van a villamosenergia- és a bányászati szektor is. Jellemzően az aktív munkavállalók harmada a feldolgozóiparban kap munkát. Az iparban elérhető keresetek az Észak-Alföldön a legalacsonyabbak, 2002-ben az átlagos nettó havibér 64 972 forintot tett ki – ami csaknem 12 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól –, ezen belül a feldolgozóipari havi nettó átlagbér 67-68 ezer forint volt.
A mezőgazdaságban dolgozók aránya mindhárom megyében 10 százalék körüli, havi nettó átlagjövedelmük 64 ezer forint volt tavaly. Kiemelkedően jó kereseti lehetőséget nyújtanak a régióban a közalkalmazotti állások. Az egészségügyi, szociális és oktatási szektorban 80-90 ezer forint körül voltak tavaly a nettó havi fizetések.
Az országos átlag fölötti a munkanélküliség. Tavaly a régióátlag 6,5, 2002-ben 7,8 százalékos volt. A legkedvezőtlenebb helyzetben Szabolcs van, itt 9,1 százalékos volt a munkanélküliség 2002-ben, az aktivitási ráta pedig az országban a legalacsonyabb, 44,9 százalékos. A közép-magyarországi régió után itt él a legtöbb gazdaságilag inaktív személy, a régió lakosságának csaknem 40 százalékát teszik ki. A munkanélküliek kevesebb mint negyede részesül munkanélküli-ellátásban (a nyugat-magyarországi területeken 50 százalék), leginkább tehát a hosszú távú munkanélküliség sújtja a régió, főként Szabolcs lakosságát.
A régióban 99 544 vállalkozás működött 2002-ben, ennek kétharmada egyéni vállalkozás volt, ami megfelel az országos arányoknak. A vállalkozásoknak szűk 20 százalékát a betéti társaságok adják. Az országban működő részvénytársaságok 7,4 százaléka működik a régióban. A külföldi érdekeltségű vállalkozások 8,6 százaléka székel az észak-alföldi megyék valamelyikében, a 2218 cég meghatározó része Szabolcsban található.
Az egy lakosra jutó beruházás vonatkozásában igen kedvezőtlen a helyzet, az országos átlag (335,5 ezer forint) felét sem érte el 2002-ben. Szabolcsban volt legalacsonyabb a mutató, itt 120 ezer forintos beruházásérték jutott egy lakosra. A régióban történő invesztíciók nagy része Hajdú-Bihar megyébe áramlott. Az összes beruházás (255 milliárd forint) egyötöde származott költségvetési forrásból.
Némileg szépíti a beruházási volumen alacsony szintjét, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység vonatkozásában viszont igen jól áll a régió, ami elsősorban a hajdú-bihari egyetemi központnak köszönhető. 2002-ben több mint 11 milliárd forintot fordítottak tudományos és alkalmazott kutatásra, ennek zömét Hajdú-Bihar megye két és félszáz kutatóhelyén.
