Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évben a GKM által meghirdetett pályázatokon az országos átlagnál jobban szerepeltek a dél-alföldi régió kis- és középvállalkozásai. A kimutatásokból kitűnik, hogy a befogadott pályázatok aránya 62,38 százalék volt, szemben az országosan mért 59,6 százalékkal, míg a megpályázott összegek tekintetében a Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyei pályázók az igényelt összegek átlagosan 58,8 százalékát kapták meg, szemben az országos átlag 53,6 százalékos arányával. A régió sikerét bizonyítja, hogy míg az elfogadott pályázatok számában a hét magyarországi régió „átlagát”, 14,3 százalékot hozta a három dél-alföldi település, addig az ide érkező pénzek 17 százalékos aránya magasabb, mint a számtanilag leosztott lehetőség.
A siker egyértelműen annak szól, hogy ez a térség vállalkozási szempontból kissé más képet mutat, mint az ország többi része - vélekedik Mogyorósi Péter, a szegedi Laser Consult Kft. ügyvezetője. A 12 éve tanácsadói munkát végző társaság első embere arra figyelmeztet, hogy a Dél-Alföldön viszonylag magas az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. A helyiek hamar ráébredtek, hogy viszonylagos elmaradásuk ledolgozására jó esélyt biztosítanak a különféle pályázati lehetőségek. Aligha véletlen, hogy a térségben - de még országos viszonylatban is - elsőként, egy inkubátorházban alakult tanácsadó céget azóta számos hasonló cég alakítása követte - nem egy esetben a Laser Consultnál indult szakemberek segítségével.
A térséget ugyanakkor igen komoly ellentmondások terhelik. Kapás Ferenc, a NOS Kft. vezetője szerint a kiskunsági és békési települések vállalkozói nem kelhetnek versenyre a náluk sokkal komolyabb kiszolgáló infrastruktúrával rendelkező kecskeméti vagy éppen szegedi társaságokkal sem. Ráadásul a rövidlátó településfejlesztési politika sem túl kedvező: a térség határ menti településeinek szinte mindegyikében található a határ túloldalán lakók vásárlóerejére alapozó bevásárlóközpont. Plázákból azonban nem lehet megélni - vélekedik Kapás, aki szerint az önkormányzatoknak sokkal több erőt kellene fordítaniuk az ipartelepítésre, a termelőkapacitást tervező vállalkozók felkarolására.
Mogyorósi szerint külön gond, hogy a térségben sem mondható erősnek az intézményi háttér: az itteni önkormányzatok sem láttak még abban fantáziát, hogy - például a burgenlandi példát követve - pályázati irodákat létesítsenek, amelyek segítenek a vállalkozásoknak a felkészülésben. A kamarai tanácsadó szolgálat ugyan a térségben is működik, de ennél sokkal többre volna szükség - állítja a szakember. A megoldatlan helyzet ugyanakkor sokat hoz a tanácsadó cégek konyhájára, hiszen ezek a tapasztalataik révén már könnyebben kiigazodnak az útvesztőkben. Ennek ellenére a Laser Consult Kft. első embere a pályázati megoldások kis hatékonyságának egyik fő okát abban látja, hogy túlzottak az adminisztratív követelmények. Mogyorósi egyetért Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter azon vélekedésével, mely szerint tarthatatlan az az állapot, hogy amíg az EU-tagországokban a pályázaton elnyert pénzek nagyjából 1,5 százalékát kell a pályázati adminisztráció költségeire fordítani, addig ez nálunk nem egy esetben a 10 százalékot is meghaladja.
A pályázatok mellett ott van még a hiteloldal is. Ezzel kapcsolatban nehéz régiós kimutatással szolgálni, hiszen a legnagyobb kkv-hitelprogramot bonyolító Magyar Fejlesztési Banknál sincsenek területi kimutatások a folyósított hitelek volumenéről, és kérésünkre a területi iparkamara is csak a Széchenyi-kártyák alakulásáról tudott számot adni (lásd külön cikkünket). A 150 milliárd forintos keretösszegű Európa-hitellel kapcsolatban így csak országos adatok állnak rendelkezésre. Ezek szerint január végéig 57,6 milliárd forintnyi hitelkérelmet fogadott be a programban részt vevő 24 pénzintézet, amelyek közül 35,4 milliárd forintnyi hitel folyósítását már engedélyezte is az MFB.
