Energetika

Élet az árakon túl, avagy európai energiaszabályozási irányvonalak

Miközben a magyar közvélemény túlnyomó része a hazai (lakossági) villamosenergia-, földgáz- és távhőárakról szóló, menetrendszerűen fellángoló politikai pengeváltásokkal azonosítja az energiaszabályozás lényegét, valójában egy sokkal összetettebb, szerteágazóbb, finom részletekkel átszőtt kérdéskörről van szó. Tekintettel Magyarország közelgő EU-elnökségére is, érdemes felvillantani az európai energiaszabályozás legaktuálisabb fejleményeit.

Elkészült a megújuló cselekvési terv

A szaktárca államtitkára december elején mutatta be a megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési tervet, amelynek lapunk birtokába került munkapéldánya szerint a biomassza-felhasználás volumenében ugyan emelkedne, részaránya azonban közel 20 százalékponttal csökkenne.

Versenyhátrányt okoz a széltender halasztása

A széltender minél előbbi meghirdetésével megelőzhető lenne, hogy hazánk versenyképessége jelentősen csökkenjen a régióban. A késlekedés miatt azonban a szomszédos országok vihetik el a fejlesztéseket.

A külső körülmények határozzák meg a trendeket

Jó, ha egy ország rendelkezik energiapolitikával, de ne vegyük túl komolyan: zömmel ugyanis a külső körülmények döntik el a meghatározó trendet, és sokáig a költségvetés sem vállalhat extra terheket az energiaárak alacsonyan tartásában - fogalmazott a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója. A szakember nem számít alapvető átrendeződésre az energiagazdaságban, ám szerinte kellő nemzetközi együttműködéssel lehet kezelni a helyzetet. Százszázalékos energiabiztonság nincs, nehéz értelmes határt húzni ebben a kérdésben, hiszen a biztonság fokozása komoly többletköltségekkel jár, a politikának pedig visszafogottabban kellene kezelnie ezt a kérdést - tette hozzá. Hegedűs túlzónak tartja a magyar energiaellátás kiszolgáltatottságáról szóló hangokat, a japán gazdaság és fejlett feldolgozóipar példáját idézve ennek igazolására. A kutató szerint - ahogyan azt az a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) prognózisa is mutatja - egyértelmű, hogy a megújuló források és a nukleáris energia szerepe növekedni fog, de globálisan összességében 3-4 százalékpontnál nagyobb bővülés nem valószínűsíthető még ilyen távlatban sem, a zöm akkor is a fosszilis energiahordozókra hárul majd. Az energetikai fejlesztések és előrelépés tekintetében elsősorban a szélesebb gazdasági körülmények a meghatározóak a szakember megítélése szerint: ha az évi 4-5 százalékos GDP-növekedés megvalósul, az a hatékonyságjavítás legjelentősebb tényezője lehet. Az állam ugyan rásegíthet erre, de csak energiapolitikai célkitűzések önmagukban jóval kisebb szerepet játszanak ennél.