December első napjaiban mutatta be Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár és Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár Magyarország Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének társadalmi egyeztetésre bocsátandó tervezetét. A program beadásának eredeti határideje június 30-a volt, azonban szeptember utolsó napjáig haladékot adott a bizottság, de a dokumentum erre az időpontra sem készült el. Az államtitkárok szerint a cselekvési terv egy olyan, szakmai és civil egyeztetéseken megvitatott és elfogadott irányvonalat vázol fel, amely a gazdaságpolitikai stratégiájával összhangban nyújt segítséget a megújuló energiaforrások 2020-as 14,65 százalékos részarányának elérésében. A tárca szerint az EU által előírtnál 1,65 százalékkal magasabb célértékkel - annak mértéke szempontjából - Magyarország az utolsó helyek egyikéről a középmezőny alsó részébe lép elő.
A cselekvési terv lapunk birtokába került november végi munkapéldánya szerint diverzifikáltabb megújulóenergiaforrás-szerkezetet hozna létre, a biomassza-felhasználás volumenében emelkedne, részaránya azonban a jelenlegi 81 százalékról 62 százalékra csökkenne. Legnagyobb mértékben (19 petajoule-lal) a szilárd biomassza felhasználása nőne 2020-ig, a biomassza-alapanyagok között pedig elmozdulás várható a célirányosan termesztett energianövények, illetve melléktermékek és hulladékok irányába (amelyek részaránya 2020-ra elérheti az 50 százalékot is). A biomassza alapú áramtermelés területén változást jelent, hogy ezt a fejlődést legfeljebb 20 megawatt beépített teljesítményű helyi, kisközösségi kapcsolt erőművek telepítésével tervezi elérni a dokumentum. Speciális magyar modellként a bioüzemanyagok előállításában az évi 5-10 ezer tonna kapacitású kis üzemek létesítését ösztönözné a tervezet. A dokumentum szerint a biogáztermelés 2020-ra várhatóan megduplázódik, a geotermikus energia fűtési célú felhasználása pedig a háromszorosára nőhet, kiegészítve 57 megawatt geotermián alapuló áramtermeléssel. A földhő hőszivattyús alkalmazása 10 év alatt a jelenlegi érték 38-szorosára emelkedhet, szélerőműből pedig a villamosenergia-hálózat jelenlegi állapotában mintegy 740 megawatt teljesítményt tud befogadni a dokumentum szerint, kiegészítve 10 megawatt teljesítményű kisméretű, háztartási szélkerékkel. Vízenergiából 2020-ig 16-17 megawatt kapacitás telepítését tartja reálisnak a terv, elsősorban 5 megawatt teljesítmény alatti, törpe vízerőművek formájában. A dokumentum a megújuló-felhasználás és az energiahatékonyság ösztönzésére a 2014 és 2020 közötti időszakra egy önálló energetikai operatív program indítását javasolja, mintegy 800 milliárd forintos kerettel. A zöldhő átvételi és támogatási rendszerének kialakítására pedig 2012 októberétől kerülne sor, illetve 2012. január elsejétől felállhat a finanszírozást biztosító zöldbank is.
Látszólag várat még magára a cselekvési tervvel kapcsolatos legfontosabb elvárás, egy olyan koherens előírásrendszer kialakítása, amely a makrogazdasági és jogi rendszerben szükséges változásokat, a meghatározott célérték eléréséhez szükséges támogatási és pályázati rendszert határozná meg - mondta lapunknak Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke. Az elnök úgy véli, az erre vonatkozó munkát még nem végezték el, illetve az sem mindegy, hogy kikre bízzák ezt a feladatot, az eddigiekben ugyanis Balogh szerint vitatható eredmények születtek ezen a téren. Hasonló véleményen van Varga Ferdinand, a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi stratégiai tanácsadó cég energiaipari partnere és ügyvezető igazgatója, aki szerint elengedhetetlen a hosszú távon kiszámítható szabályozás, enélkül csak komoly kockázati felárral hajlandóak beruházni a nagyvállalatok. Egy ilyen volumenű fejlesztési program a gazdaság egészére kihatással lesz, az új beruházások fellendíthetik a beszállítói szektort és a munkaerőpiacot is. Kérdés azonban, hogy a jelenlegi helyzetben a magántőke a befektetések mekkora részét képes vállalni, milyen keretek között - tette hozzá Varga.
