Iparfejlesztés és világörökség
Nagyot fordult a világ Szerencs környékén márciusban, amikor a Mátra Cukor Zrt. igazgatósága bejelentette, hogy alapanyag hiányában a társaság a répacukorgyártás befejezésére kényszerül, és bezárja szerencsi gyárát. Ezzel a döntéssel a 119 éves tradícióval rendelkező szerencsi cukorgyártás szűnik meg, az üzem bezárása közvetlenül 111 munkavállalót érintett, közvetve pedig több száz ember megélhetését befolyásolja hátrányosan. Ezt követően a helyi közvélemény figyelme a térségben épülő szalmatüzelésű erőmű felé fordult, és a korábbi elutasító állásponttal szemben a civil szervezetek szimpátiatüntetésre hívták a környékbelieket az erőmű építésének támogatására. A 36 milliárd forintos projekt munkálatai a szükséges jogerős engedélyek birtokában tavaly októberben kezdődtek, s a beruházók tervei szerint az 50 megawattos szalmatüzelésű kiserőmű próbaüzeme 2010. szeptember-október körül várható, a kereskedelmi üzem pedig 2010 végén kezdődhet. A megújuló erőforrásokat használó beruházás ellen korábban a helyi borvidéken élők tiltakoztak. Az 50 megawatt teljesítményű, a tájba simuló és környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő szalmatüzelésű erőmű nem veszélyezteti a világörökség címet, ugyanakkor közvetlenül 133 embernek teremt munkalehetőséget, valamint elősegíti a kistérség fejlődését. Ennek egyik leglényegesebb eleme, hogy az évente eltüzelt fűtőanyag hárommilliárd forint bevételt jelent a beszállítóknak, hiszen 270 ezer tonna gabonaszalmát, repce- és kukoricaszárat, valamint egyéb energianövényt fognak felhasználni. Mindezek mellett a szőlővenyige energetikai célú felhasználásával a szőlősgazdák is pótlólagos bevételhez jutnak, valamint megszűnhet a venyige égetésével járó környezetszennyezés - mondta el érdeklődésünkre Hujber Ottó, a beruházó BHD Hőerőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. Néhány hete mintegy négyszázan az erőműért tartottak szimpátiatüntetést Szerencsen. Az eseményt szervező civil szervezetek az eddigi álláspontjuk feladására szólították fel a borászati egyesületeket, mert véleményük szerint az erőmű ellen tiltakozók érveinek már bizonyíthatóan nincs valóságtartalmuk, ugyanis a szerencsi cukorgyár bezárásával már nem kell a közutak forgalomnövekedésére számítani. Az eddigi 700 ezer tonna cukorrépa helyett kevesebb mint 300 ezer tonna alapanyag érkezik majd évente az erőműbe, valamint az erőmű hője sem jelenthet veszélyt az aszúsodás időszakában a borvidék mikroklímájára, mivel idén ősszel már nem gyújtják be a cukorgyár kazánjait. A szimpátiatüntetés résztvevői kinyilvánították, hogy a térség felemelkedésének elősegítése érdekében minden törvényes lehetőséget kihasználva kiállnak a szerencsi szalmatüzelésű erőmű megvalósítása mellett, ami egyrészt munkahelyeket teremt, másrészt elősegíti a környék gazdaságának fejlődését. Az építtető BHD több, a szalmatüzelésű erőműhöz kapcsolódó beruházás megvalósítását tervezi a szerencsi kistérségben. Az önkormányzatok közreműködésével építenék meg a kukoricaszár-szárítót, míg a mezőgazdasági termelők bevonásával pelletkészítőt, cukorcirokból bioetanolt és tüzelőanyagot, valamint biotrágyát előállító üzemeket létesítenének. Az így létrejövő újabb munkahelyek pedig tovább javítathatják a térség súlyos foglalkoztatási helyzetét.