BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 -2,26 %
header

Energetika

07.
28.
23:59

Mobileum gőzgépekkel és gázturbinákkal

A Múzeumok Éjszakáján nyílt meg az Országos Műszaki Múzeum Tanulmánytárának harmadik nagy egysége, a Mobileum kiállítás Kelenföldön. Az ötszáz négyzetméteres területen háromszáz tárgy látható. Hangsúlyos helyet kapnak a XIX. század energiatermelését szolgáló különböző gőzgépek, a századfordulót és a XX. század első évtizedeit fémjelző magyar gyártmányú motorok és gázturbinák, a nagy szivattyú- és turbinafejlesztési időszakok működő műtárgyai, valamint néhány példány szerszámgépiparunkból - mind-mind működőképes állapotban. Bemutatják továbbá a gőzgépek kialakításához vezető híresebb fizikai kísérleteket és a prototípusokat. A tanulmányozáshoz rendelkezésre állnak az eredeti gőzgépek, a működtethető modellek és makettek. Felvonulnak a magyar ipar kiemelkedő munkái, a Láng és Ganz gépgyár híres fejlesztései, Jendrassik György a maga idejében világszenzációnak számító kísérleti repülőgép-gázturbinája, de teljes áttekintést adnak Bánki Donát és Csonka János motorfejlesztési munkáiról is.

Szerző(k):
Németh Géza
07.
28.
23:59

Gátolja a versenyt a kiegyenlítő energia ára

A piaci alapokra helyezett villamosenergia-kereskedelem egyik legfontosabb intézménye a kiegyenlítő energia piaca, amely egyfelől garantálja a villamosenergia-szállítások stabilitását, másfelől lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy az energiapiaci tranzakciókban rögzített termeléstől/fogyasztástól való eltéréseket kereskedelmi alapon rendezzék - olvasható a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) legfrissebb tanulmányában.

Szerző(k):
Németh Géza
07.
28.
23:59

Hiány van nukleáris szakemberből

Az elmúlt évtizedekben tapasztalható megtorpanás után - a villamosenergia-igények folyamatos növekedése és a hagyományos erőművek öregedése miatt - világszerte mind többet hallani az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról és új blokkok építéséről. Az ambiciózus tervek megvalósításához azonban nagyszámú fiatal, jól képzett szakemberre van szükség, ami nem biztosítható megfelelő oktatás és folyamatos továbbképzés nélkül - hangzott el a NESTet (Nuclear Engineering, Science and Technology - Education and Training) című, a nukleáris szakemberképzéssel foglalkozó négynapos budapesti konferencián. Az első alkalommal megrendezett konferencián David Bonser (Nagy-Britannia), az Európai Nukleáris Társaság elnöke kiemelte, hogy a szakember-utánpótlás és -képzés napjaink legnagyobb kihívása az egész nukleáris ipar számára. Emiatt döntött úgy az Európai Nukleáris Társaság, hogy kétévente világszintű konferenciát szervez, amelynek első rendezvényére került most sor Budapesten, 29 ország több mint 130 szakemberének részvételével. A legtöbb előadó beszélt arról, hogy országukban a meglévő atomerőművi blokkok további működését tervezik, emiatt szükséges a nyugdíjba vonuló mérnökök és technikusok pótlása. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség képviselője többek között azt jelezte: az elmúlt időszakban mintegy 50 ország hivatalosan is bejelentette, hogy új nukleáris kapacitások létesítésén gondolkodnak, ami igen nagy kihívást jelent. Ebben a helyzetben felértékelődnek azok az országok és egyetemek, ahol nukleáris laboratóriumok vagy oktatóreaktorok működnek. Magyarországon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete működteti az ország egyetlen oktatóreaktorát, amely iránt most jelentős a nemzetközi érdeklődés. Az oktatóreaktor jelentősége azért is kiemelkedő Magyarországon, mert a parlament a nemrégiben elfogadott új magyar energiapolitikai határozatában felkérte a kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. Ez pedig szükségessé teszi a hazai nukleáris képzési program erősítését is. Az elmúlt néhány évben jelentős változások tapasztalhatók világszerte. Az Egyesült Államokban és több európai országban is új oktatási programok indultak kormányzati támogatással, valamint nemzetközi együttműködések jöttek létre. Az iparágban évtizedek alatt felhalmozott tudás megőrzése és átadása mind gyakrabban kerül előtérbe, hiszen az új nukleáris létesítmények üzemeltetése rendkívüli kihívást jelent az iparágban dolgozók számára. Többek között francia, német, finn, svéd, amerikai, cseh szakemberek beszámoltak arról, hogy az egyetemek és a nukleáris ipari cégek az elmúlt években együttműködési megállapodásokat kötöttek, közös projekteket indítottak annak érdekében, hogy az egyetemek ki tudják elégíteni az ipar szakemberigényét. A vezető nemzetközi nukleáris ipari cégek képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy igen nagy számban terveznek fiatal szakembereket alkalmazni. A francia AREVA és EdF, a belga Suez, az amerikai GE és Westinghouse cégek körülbelül évi 500-500 új mérnököt alkalmaznak a következő tíz évben.

Szerző(k):
Németh Géza
07.
28.
23:59

Több mint 250 millió térségfejlesztésre

A Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány idei második ülésén 253 millió forint támogatás megítéléséről döntött a kuratórium. A mostani fordulóban 83 pályázat érkezett, az igényelt támogatás összege 565 millió forint volt. A támogatott pályázatok elsősorban munkahelyteremtésre, gazdaságfejlesztésre, a turisztikai vonzerő növelésére, településszépítő programokra, valamint a területi kohéziót elősegítő fejlesztésekre irányultak. A 2008. évi pályázati felhívásban felállított prioritások kiemelten gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, a térségek, települések összefogását, valamint a turisztikai vonzerő fejlesztését elősegítő, illetve környezetvédelmi programokra terjednek ki. Az alapítvány az európai uniós forrásokból magyar társfinanszírozás mellett támogatott operatív programok pályázatainak előkészítését, illetve a pályázatokon való részvételt is kiemelten kívánja segíteni. A prioritásokat külön-külön fogalmazták meg az önkormányzatok, azok társulásai, intézmények, közhasznú szervezetek, civil szervezetek, egyesületek és gazdálkodó szervezetek számára. Az idei kiírás második pályázati fordulójának benyújtási határideje augusztus 31., az addig beérkezett pályázatokról a kuratórium október 31-éig határoz.

Szerző(k):
Németh Géza
07.
28.
23:59

Úszó szélturbina a nyílt tengeren

A StatoilHydro norvég konszernnel együttműködve a Siemens a világ első úszó (lebegő) szélkerekének fejlesztésén dolgozik. Az eddigi - part menti, offshore szélkerekeknél használt - módszer helyett, amelynél a sekélyvízi berendezést masszív pilonnal rögzítették a tengerfenékhez, most speciális úszó szigetet alakítanak ki a szélturbina hordozására. Az új megoldásra azért is szükség van, mivel a nagy kiterjedésű partközeli szélparkok veszélyeztetik a halászatot és a madarak vonulását. A másik fő előny a szélenergia jobb kihasználása, mivel a nyílt tengeren a szél erősebb. A nyílttengeri úszó szélturbina prototípusának tesztelésére különösen alkalmas Norvégia partvidéke, mivel itt a tengerfenék meredeken lejt, és a parttól 12 kilométerre a víz már 200 méter mély. A víz alatti rész fejlesztésének felelőse a StatoilHydro, az árbocé és a turbináé a Siemens. Az acélból, betonból és ballaszttartályokból kialakított 120 méter hosszú úszó objektum olyan mélyre merül, hogy súlypontja jóval a vízfelszín alá kerül. Ez ahhoz kell, hogy a szélturbina akár erős hullámverés esetén se imbolyogjon. Az elsodródást három - a tengerfenékhez horgonnyal erősített - flexibilis acélsodrony akadályozza meg. A turbina segítségével megtermelt áramot víz alatti kábelen szállítják a parti hálózathoz. A kutatók mintegy 700 méter maximális vízmélységig tervezik a telepítés határát - a pilonos módszer 100 méterig használható. A tervezők szerint ha a prototípus 2009-re tervezett megvalósítása sikeres lesz, akkor tíz év múlva akár kétszáz - úszó turbinából álló - mélyvízi szélfarm is kialakítható, amelyek mintegy egymillió háztartás ellátására elegendő áramot termelnek.

Szerző(k):
Németh Géza